A koronavírus-járvány világszerte emberek százmillióinak forgatta fel az életét fenekestül. Ilyen helyzetben sokaknak teljesen újra kell építeniük magukat. Steven D' Souza és Diana Renner tanácsadók Nemtudás című könyvének határzónákról, az ismeretlenről és ezzel kapcsolatos szemléletmódokról szóló része segítséget nyújthat ebben.
A hosszú ideig tartó karanténban hullámokban jöhet a szorongás, depresszió, ingerlékenység, de meg lehet velük küzdeni. Segít, ha másokon segítünk, de óvakodjunk a rossz megküzdési módoktól. Szondy Máté klinikai szakpszichológus felsorolt egy sor jót, és emlékeztetett: a világjárvány mindenkit ráébreszt, hogy az élet tele van bizonytalansággal, amivel azonban megtanulhatunk együtt élni.
Lehet, hogy Shakespeare-ből a pestis a legjobbat hozta ki, és megírta járvány idején a Lear királyt, de nem kell mindenkinek Shakespeare-nek lennie. Egy pszichológus szerint pedig az sem baj, ha egyáltalán nincs kedvünk produktívnak lenni vagy mozogni a házi karanténban. Ne feszüljünk rá, engedjük el.
A járványhelyzet nemcsak a felnőtteket, hanem a fiatalokat, köztük az egészen pici gyermekeket is megviseli. Sokan a nagyszülők egészségért aggódnak, mások a digitális oktatás miatt bizonytalanok, a legtöbben pedig azért szoronganak, mert nem találkozhatnak a barátaikkal és az osztálytársaikkal. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelki segélyvonalán is megszaporodott a koronavírus miatti hívások száma, de a szakembereik szerint nem az a fontos, hogy mindentől megvédjük a kicsiket, hanem hogy mellettük legyünk és a maguk nyelvén elmagyarázzuk nekik, mi történik.
A fertőzésveszély miatti vesztegzár sokféle lelki károsodást okozhat a bennlévőknek, de a kockázat egy kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthető – állítja a karanténpszichológia. A kérdés különösen aktuális most, amikor idehaza is rendkívüli korlátozó intézkedések jönnek.
Bár emlékezetünkre szeretünk fotógyűjteményként gondolni, inkább impresszionista festmények sorozatáról van szó, amelyek alkotója nagy szabadsággal viszonyul a témához – mutat rá Daniel Gilbert harvardi pszichológiaprofesszor.
Hogyan tanulták meg az emberek képzeletben előre látni olyan események láncolatát, amelyek még nem következtek be? – többek között e kérdésre is választ ad Daniel Gilbert pszichológiaprofesszor. Részlet a Rábukkanni a boldogságra című könyvből.
Azok, akik a közösségimédia-fiókjukra a partnerükkel közös profilképet raknak ki, sok mindent elárulnak arról, hogyan érzik magukat a párkapcsolatukban, illetve fontos üzenetet továbbítanak a potenciális riválisoknak.
Nagy szükség lenne arra, hogy nyíltabb társadalmi párbeszédet folytassunk arról, milyen súlyos hatással van a szerelmi bánat az érzelmeinkre és a mindennapi működésünkre – mutat rá Guy Winch pszichológus.
Bár nincs egyetlen körülhatárolt gén vagy génvariáns sem, amely törvényszerűen függőt csinálna valakiből, mégis láthatunk generációról generációra átívelő szenvedélybetegségeket – mutat rá új könyvében a szenvedélybetegekkel foglalkozó klinikai szakpszichológus, Kapitány-Fövény Máté. Részlet.
A mai világban mind gyorsabban, egyszerűbben és könnyebben vehetünk meg szinte bármit, miközben egyre több és egyre nagyobb kedvezmény és „kivételes lehetőség” tárul elénk. Annak jártunk utána, hol húzódik a határ az impulzusvásárlás és a már problémás, kényszeres vásárlás között.
Növelhető-e a meggyőző erőnk az irodában, és ha igen, milyen módszerekkel? A befolyásolás pszichológiájának tudományosan bizonyított meggyőzési stratégiái közül szemezgettünk néhány szemléletváltó módszert, illetve apró trükköt.
Ismét bebizonyosodott, hogy nincs olyan ember, akit ne lehetne manipulálni.
A 18 éves Gabi története arról, hogyan küzdött meg fájdalmával, amikor elveszítette édesanyját. Singer Magdolna Ki vigasztalja meg a gyerekeket című könyvében hasonló személyes tragédiákról mesélnek gyerekek, fiatalok. Amikor az író leírta ezeket, többször elsírta magát.
Egy értékesítési találkozó során egy lelkes, fiatal alkalmazott megosztotta ötleteit, mire két tapasztaltabb munkavállaló gunyorosan összenézett. Ismerős a helyzet? Sok szervezeti kultúrában az alkalmazottak büntetlenül gúnyolódhatnak, szórakozhatnak másokkal. Ha ezt számon kérik rajtuk, akkor egyszerűen elutasítják az egészet azzal, hogy „csak vicceltek”. Az eredmény? A többi munkavállaló kevésbé valószínű, hogy véleményeket és javaslatokat nyújt be, vagy olyan ötleteket ad, amelyek innovációhoz vezetnének.
Az iskola betegít – vallotta, mondta, írta Vekerdy Tamás. Lehet olyan iskolát csinálni, ami, legalábbis kevésbé teszi ezt – vallotta, mondta, írta. És meg is mutatta.
Mindenki válláról levette a megfelelési kényszer és a bűntudat terhét, megtanította, mibe lehet kapaszkodni, ha elbizonytalanodnak abban, belefér-e a szeretetteljes nevelésbe, ha gyerekeiket korlátozzák valamiben. Deliága Éva pszichológus írása.
Vajon a gyerek földi létének értelmét az adja, hogy kibontakoztassa magát? S a feladatunk csak az lehet, hogy segítsünk neki kibontakozni? Egyik korábbi írásával is emlékezünk a 84 éves korában elhunyt író, pszichológusra.
Évtizedek óta a gyermeknevelési témák legfőbb szakértőjeként szerepelt a sajtóban, de nem tartotta magát tévedhetetlennek. Közéleti, politikai kérdésekben is rendszeresen megszólalt, a rendszerváltás előtt és mostanában is. A HVG 2016-ban készült portréinterjúja a most elhunyt pszichológusról.
Az óvodában a népszerűtlen gyerekek kicsit gyakrabban kapnak el valamilyen betegséget - ezt állapította meg egy frissen publikált norvég tanulmány.
