Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: tikkasztó, lángtenger, tuktukpolitika, bíróper, szankciólánc.
Mi okozta a legnagyobb kultúrsokkot, mi hiányzik nekik a leginkább és mit szeret a legjobban Budapestben az évek óta velünk élő lengyel, orosz, olasz és lengyel fiatal.
A magyarok 37%-a mondja, hogy mindenen spórol, amin csak teheti.
A költéseket már nem csak azok fogják vissza, akinek ténylegesen meg vannak szorulva, hanem mindenki óvatosabban ad ki pénzt.
Nem nagyon hisznek a magyarok abban, hogy egyhamar jobb lesz a gazdaság helyzete, sokan már komolyan átalakítják a vásárlási szokásaikat.
Egy új kutatás szerint a negatív gondolkodású embereknél nagyobb eséllyel alakulhatnak ki az életüket veszélyeztető betegségek.
Amerikai kutatók megállapítása szerint az optimista emberek jóval tovább élnek, mint a pesszimisták.
Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti szintjére esett vissza – közölte GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.
Így kiáltanak fel a pesszimisták, amikor azt látják, hogy minden jó más emberek ölébe hullik. Pedig a szél valójában nem fúj mindig szembe, csak úgy tűnik. De vajon mennyire könnyű másképp látni és érezni?
A magyar vásárlók a pesszimistábbak közé tartoznak a saját jelenüket és jövőjüket illetően: miközben az európaiak közérzete tíz év óta a legjobb, a magyarok országuk helyzetét és egyéni kilátásaikat is borúsabban ítélik meg – derül ki a Cetelem 2017-es Körképének adataiból.
Az Ipsos nemzetközi felmérése szerint csak három országban látják sötétebben a jövőt, mint nálunk.
Azért a helyzetünk nem rózsás, messze még a román és bolgár optimizmus.
Miután több felmérés is azt állítja, hogy a magyar vállalkozások kimondottan pozitívan néznek a jövő felé, kíváncsiak voltunk, hogy olvasóink mennyire látják fényesnek a jövőt? Semennyire!
Országos méretű, tudományos boldogságszint-felmérés indul, amelynek végeredményeként megrajzolják Magyarország boldogságtérképét. A kutatással arra keresik a válaszokat, mely városok, térségek lakói lehetnek a legboldogabbak, és vajon tényleg borúlátó, pesszimista nép-e a magyar?
Az amerikai Colm Fitzgerald családja miatt évek óta visszajár Magyarországra. Most magába nézett, és végigvette, mik azok a kulturális jelenségek, amelyekre eleinte leesett állal figyelt fel, idővel azonban tudomásul vette őket mint magyar sajátosságokat.
A világ nagy része optimistán várja a 2014-es eredményeket. A tavalyi évben a legnagyobbat a magyarok, a spanyolok és a mexikóiak csalódtak.
Franciaország mellett Magyarországon ítélik meg a legpesszimistábban a nyugdíjasok vagy nyugdíj előtt állók kilátásaikat az Aegon felmérése szerint.
A növekvő pesszimizmusért több, a kínai mindennapokat jelenleg nagymértékben meghatározó jelenség okolható egy tanulmány szerint. Ezek között van a növekvő infláció, a gazdaság lassulása következtében fokozódó munkaerőpiaci bizonytalanság, a felgyorsult életritmus, valamint a társadalmi értékek változása, kiüresedése.
Az üzleti bizalom további csökkenéséről és a reálszférára mért kézzelfogható csapásról számolnak be a világ pénzügyi szakemberei. A leginkább borúlátóak ezúttal is a közép- és kelet európai válaszadók köréből kerültek ki – mutatott rá közös tanulmányában az ACCA és az IMA.
Mind az üzleti, mind a fogyasztói várakozások javultak novemberben a GKI-Erste konjunktúra-index szerint, összességében viszont még mindig pesszimista a magyar gazdaság kilátásainak a megítélése.
