Állami vezetők gratulációja, díszvacsorák és országos felhajtás helyett a rendszerváltás előtt sokszor csak mínuszos hírek fogadtak egy-egy „idegenbe szakadt” magyarnak ítélt Nobel-díjat.
A Microsoft-alapító néhány pozitív történést nevezett meg az elmúlt évből, ezek között emlegette Karikó Katalin és Drew Weissman orvosi-élettani Nobel-díját.
Megtartották Stockholmban a Nobel-díj átadó ünnepséget, ahol Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus is átvette a tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését. A hvg.hu percről percre tudósított az eseményről, így visszakövetheti a ceremónián történteket.
„Azt tanultam otthon, hogy a munkában bízzunk, ne a lottó ötösben reménykedjünk” – mondja az attoszekundumos (a másodperc egymilliárdod részének egymilliárdod része) fizika megalapozásáért és az elektronok mozgásának kutatásáért két társával Nobel-díjban részesült 61 éves móri születésű tudós. Krausz Ferenc azt ígéri, átformálhatja az orvostudományt, amin most dolgozik. Portréinterjú. A beszélgetés közvetlenül azután készült, hogy Krausz Ferenc megkapta a Nobel-díjat. A díjat vasárnap adják át, ebből az alkalomból közöljük újra az interjút.
Focizni lehet húszezres stadion nélkül is, kutatni azonban csak jól felszerelt laborokban lehet – mondja Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, immunológus, akivel Karikó Katalin Nobel-díjáról beszéltünk. Karikó Katalin és Drew Weissman október 2-án kapta meg az orvosi Nobel-díjat.Másnap újabb szenzációként Krausz Ferenc – megosztva – elnyerte a fizikait. (A beszélgetés közvetlenül azután készült, hogy Karikó Katalinnak megítélték a Nobel-díjat. A díjat december 10-én, vasárnap adják át, ebből az alkalomból közöljük újra ezt az interjút.)
Szüleik és tanáraik is magyarok voltak, joggal lehet az egész ország büszke a két friss Nobel-díjas tudósra. Ha róluk nem is, a magyar tudomány helyzetéről elmond-e valamit, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc nem Magyarországon élnek, dolgoznak? Miben mérhetjük magunkat? Egyáltalán mekkorát merjünk álmodni? Vélemény. (A cikk eredetileg október elején jelent meg, a Nobel-díjak vasárnapi átadása miatt közöljük újra.)
De nemcsak az a kérdés, hogy legyen-e büszke az ország, a nemzet ebben a konkrét esetben, hanem az, hogy legyen-e bárkire, bármikor, bármely ország és nemzet egyáltalán. Nos, ne legyen! Vélemény. (A cikk október közepén, a Nobel-díj odaítélése után született. A díjat vasárnap adják át, ennek apropóján közöljük újra.)
Megtartotta Nobel-előadását csütörtökön délután Stockholmban Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, aki az amerikai Drew Weissmannal megosztva veheti át vasárnap az orvosi-élettani Nobel-díjat. A 650 fős közönségnek tartott előadásában a szegedi egyetemi éveiről is beszélt.
„Minden magyar nevében” mondott köszönetet a köztársasági elnök, aki hétfő este díszvacsorát is ad két új Nobel-díjasunk, Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére a Vigadóban.
Egyszerű történetek, zeneműre emlékeztető elbeszélőmód, lélegzetelállító távlat – így jellemzi írásában Kun Árpád író a 64 éves, irodalmi Nobel-díjas norvég Jon Fosse világát. Regényeit Dobos Éva fordításában a Pesti Kalligram adja ki.
Csütörtök délután Szegedre látogatott Karikó Katalin Nobel-díjas tudós, ahol a Szegedi Tudományegyetem és a város köszöntése után arról is beszélt, mi motiválja most, hogy elnyerte a világ legrangosabb tudományos elismerését.
Megérkezett Budapestre a magyar biológus, aki amerikai kollégájával, Drew Weissmannal megosztva részesült orvosi-élettani Nobel-díjban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.