Malajziában a homoszexualitás illegális. A vallásügyekért felelős kormánytag egy parlamenti írásbeli válaszában azt állította, egyebek mellett a munkahelyi stressz miatt kapcsolódhatnak egyesek az LMBT-közösséghez. A nyilatkozata utáni közröhejt és az LMBT-közösség felháborodását követően azt állította, a nyilatkozatát kiragadták a szövegkörnyezetből.
Sok munkavállaló gondolja úgy, hogy a fokozott stresszel járó kockázatok ellen a munkaadók nem tudnak hatékonyan fellépni.
A munkavállalók 81%-a közepesen nagyobb stresszt él meg a mindennapokban, sokan hétvégén sem tudnak kikapcsolódni.
Kezd divatba jönni a botránykeltés mint megfizethető marketingfogás. Legutóbb egy indiai cég stresszellenes kampánya okozott mérhetetlen szorongást.
Ma már nem kérdés, hogy a munkavállalók mentális egészsége kihat a cég gazdasági sikerére is. Azok a munkaadók, akik valóban törődnek a munkavállalóikkal, nem csupán barátságos munkahelyi légkört teremthetnek: növelhetik az általános teljesítményt, és csökkenthetik a felmondási rátát, ráadásul bizalmat és elkötelezettséget alakíthatnak ki. De vajon mi jellemzi a gondoskodó munkaadót, és miért éri meg ez a fajta befektetés?
A krónikus alvászavar gyakori a dolgozó emberek körében. Sőt mi több, az amerikai felnőttek mintegy negyede küzd inszomniával, azaz álmatlansággal, és körülbelül ugyanennyien számolnak be túlzott álmosságról. Sajnos az alvászavarok emelik a rák, a depresszió és a szívproblémák kockázatát is. Ami pedig a munkahelyi teljesítményünket illeti: csökkentik a produktivitásunkat a hangulatunk és hatékonyságunk romlása révén. Lássuk, hogyan szállhatunk szembe a problémával!
A megkérdezettek majdnem fele váltott munkahelyet az elmúlt két és fél évben.
Mindenki életében eljöhet a pillanat, amikor úgy dönt, itt az ideje, hogy új munkahely után nézzen – függetlenül attól, hogy a túlhajszoltság, a motiválatlanság vagy csak az új impulzusok iránti igény miatt érzi szükségszerűnek a váltást. Az új helyzethez alkalmazkodni azonban éppolyan nehéz, mint lezárni a régi rutint: új munkatársakkal, új feladatokkal és új munkamódszerekkel találkozunk, így egyszerre kell majd bizonyítanunk és megfelelnünk, sőt a mindezzel járó szociális stresszen is úrrá kell lennünk valahogy. Érdemes tehát tudatosan készülnünk a munkahelyváltásra!
Minden negyedik-ötödik ember küzd élete során depresszióval, ám a munkahelyi szorongás, a munka közben érzett nyomás még ennél is gyakoribb. Ma már a szakirodalom is a 21. század népbetegségeként emlegeti a stresszt, amelynek legfőbb kiváltója éppen a munkahely. De mit tehetünk a munkahelyi szorongás ellen, és egyáltalán: hogyan ismerhetjük fel?
Bár törvény írja elő a munkáltatók számára a pszichoszociális kockázatok felmérését, alig van olyan hely, ahol foglalkoznak ezzel. A kiskunhalasi kórházban viszont már szűrik a stresszelőket.
A járvány csillapodásával egyre többen mennek vissza dolgozni a jól megszokott otthoni környezetből. Sokan hatalmas, egylégterű irodákba térnek vissza, és egy új kutatás szerint az ilyen munkahelyen akár stresszesek is lehetnek.
Harvey Weinstein után a filmipar újabb nagyhatalmú producere kényszerült visszavonulni: Scott Rudinról évtizedek óta tudta mindenki, hogy a valaha volt egyik legrosszabb főnök, de a munkatársakhoz vágott laptopok, telefonok és üvegtálak történetei megmaradtak sör melletti anekdotáknak. Mostanáig.
A munkahelyi stressz általános jelenség, egy vezető beosztású munkatárs esetében pedig mértéke a sokszorosára nőhet. Melyek a leghatékonyabb munkahelyi és egyéni gyakorlatok? Mit gondol erről egy HR-szakember és egy business coach? Mutatjuk, milyen stratégiák segíthetnek a döntéshozatalban.
Vannak munkahelyek, ahol lehetetlen boldogulni – például terrorizáló főnök esetén érdemes inkább új munkahelyet keresni. De ha a stressz fő forrása a munka, és nem az emberek, arra a helyzetre az orvosok és pszichológusok a következőket ajánlják.
Kilenc macska szaladgál a Ferray informatikai cég tokiói irodájában. A cicusok felugranak az alkalmazottak ölébe, finom mancsukkal megütögetik a számítógép billentyűzetét, harapnak néhány falat finomságot, majd békésen dorombolnak a munkatársak ölében.
Sok időt, pénzt és energiát fektetünk az ideális otthonunk megtalálásába, a lakásunk, a házunk karbantartására, hiszen fontos számunkra, hogy az egész napos távollét után jól érezzük magunkat. De mennyit törődünk azzal a hellyel, ahol a napunk nagy részét töltjük? Ha a munkahelyünkön már hétfőn reggel a pénteket várjuk, egyszerűen csak több pihenésre van szükségünk, vagy ennyi már nem lesz elég, mert a kiégés tüneteit mutatjuk? – Geszvein Erika szakpszichológus írása.
Egy átlagos munkanapon több mint két óránk telik „üresjáratként” – 60 percenként ugyanis nagyjából hétszer szakítjuk meg azt, amin éppen dolgozunk, különböző külső tényezők miatt. A folyamatos figyelemelterelődés és az esetleges, szervezeten belüli átrendeződések állandó stresszforrást jelentenek, amelyek kihatással vannak magánéletünkre is: ingerültek vagyunk, rosszul alszunk, vagy éppen nincsen étvágyunk. A jó hír az, hogy néhány egyszerű gyakorlattal megkönnyíthetjük mindennapjainkat. Az alábbi összeállításban dr. Sharon Melnick stresszkutató módszerei közül mutatunk be hatot.
Életünk során folyamatosan ostoba emberekbe botlunk, és nem kivétel ez alól munkahelyünk sem. Egyszerűen túl sokan vannak ahhoz, hogy el lehessen kerülni őket. Mit tehetünk ilyen esetekben?
Számos tanulmány szerint a munkatársak elégedettsége összefüggésben áll teljesítményükkel - egy lehangolt munkahelyi környezet lehetetlenné teszi a sikeres együttműködést. A demotivált alkalmazottak kimerülté válnak, mely negatív hatással bír teljesítőképességükre, elköteleződésükre. Íme, hat tipp, hogyan tegye boldoggá alkalmazottait.
