#magyar konyha

„Mindig kevesek voltunk ahhoz, hogy Bécshez tartozzunk, és nem voltunk elég tökösek ahhoz, hogy bevállaljuk, hogy a Balkán részei vagyunk” – interjú Kaszás Kornéllal, a Babel séfjével

„Az, hogy hogyan töltünk egymással időt, arról is sokat mesél, milyen állapotban van az ország, amiben élünk” – mondja Kaszás Kornél, aki négy éve vezeti a budapesti Babel konyháját. Ugyanígy a helyi konyha is folyamatosan változó rendszer, sokat mond el arról, hogy látjuk a saját kultúránkat. Mit jelent ez egy Michelin-csillagos étteremben? Mit érdemes megőrizni a hagyományból, mit kell újraértelmezni?


Mindenki ismer egy helyet, ahol sokkal finomabb a tojás – akkor miért vesszük meg mégis a szupermarketben?

Sóvárgunk a „régi ízek” után, és az ország tele van termékeny termőföldekkel, mégsem jutunk még több valódi, jó minőségű helyi alapanyaghoz. Hogyan hátráltatja a szabályozási rendszer a termelők munkáját, ezáltal azt is, hogy minőségi termékekhez jussunk? És vajon ehetünk-e jobban, mint a nagyszüleink?


Lehet-e a túrós tészta egyszerre gyerekkori emlék, technológiai kísérlet és gasztronómiai állásfoglalás? Interjú Pallag Dáviddal, a Rutin séfjével

Hol húzódik a határ tisztelet és újítás között? Mi egy séf felelőssége a hazai gasztronómiai örökséget illetően? Miért hiányzik a szakmából az összefogás, és vajon hogyan lehetne elősegíteni a valódi változást? Hogyan építi a kortárs magyar konyhát a fiatal generáció? A budaörsi Rutin étterem Michelin Young Chef díjat elnyert séfjével beszélgettünk.



Hagymát hagymával? Paprika zsírral? Mikor vált szitokszóvá az, hogy egy étel magyaros?

Miért adunk mindannyian más és más választ arra a kérdésre, hogy mi a magyar étel? Hogyan alakult ki az a kép, amely a magyar konyhát a zsíros, paprikás, rántásos fogásokkal azonosítja? Milyen szerepet játszottak ebben a szakácskönyvek, a történelmi és politikai korszakok? Esznek az unokáink még szalontüdőt vagy Jókai bablevest?



„Annyit egyél, amennyi jólesik – az egészet!” Miért falunk kipukkadásig, és miért tömjük a másikat? Beidegződéseink az étkezőasztalnál

Miért az alapján döntünk egy étteremről, hogy elég nagyok-e az adagok? Miért nem merünk újra megkóstolni valamit egy-egy rossz élmény után? Miért nem szeretünk osztozkodni? És miért félünk attól, ami egy kicsit is más? Mindannyian magunkkal hozzuk a múltunkat az étkezőasztalhoz. Gyerekkori élmények, családi szokások, iskolai menzák és a körülöttünk élő közösség mintái alakítják, hogyan eszünk, mit tartunk finomnak, és mennyire merünk új fogásokat kipróbálni. Nézzük, mit árulnak el rólunk legismertebb averzióink.


Gulyás umami ízekkel, túrógombóc pankómorzsával – a magyar konyha szerzett japán rajongókat az oszakai világkiállításon

184 nap, napi ötszörös telt ház, több ezer vendég a magyar pavilonban, ahol a japánok felfedezhették a magyar konyhát is. Vidák Zoltán séf a helyszínen kulisszatitkokat árult el az étterem működéséről és arról, hogyan lehet az ikonikus magyar fogásokat Japánban elkészíteni.




Mautner Zsófi: Egyáltalán nem igaz, hogy a vidéki konyha a hús krumplival

Új szakácskönyvvel jelentkezett Mautner Zsófi, aki, bár bevallottan a nemzetközi, egzotikus fűszerekben gazdag, ázsiai és közel-keleti ízek rajongója, ezúttal egy alföldi falu, Kunmadaras gasztronómiai örökségéből merít. Ami egyben családi örökség is, a gyerekként ott töltött nyaraknak, a nagyszülők verandás házának emléke, a pompás húsleveseké, a sparhelten készülő kacsasülté és a roppanós barackbefőtteké. Egyebek között arról beszélgettünk vele, hogyan lehet visszahozni a nosztalgiával átitatott ízélményeket, elképzelhető lesz-e fügével, amit régen a barackos gombóc jelentett, és hogy miért kegyetlen a téli falu. Interjú.


Főzni nem tudott, csak ízeket komponálni – 140 éve született Gundel Károly, aki világhírűvé tette a magyar vendéglátást

Egy bajor család alapozta meg a „magyaros vendéglátás” világhírét. A 140 évvel ezelőtt, 1883. szeptember 23-án született Gundel Károly adaptálta a magyar konyhát az európai gasztronómiához. Arra született, hogy híres apja árnyékában éljen, de a hírneve túlnőtt még az apjáén is. Sohasem főzött, de híres ételek hosszú sorát ihlette és alkotta meg. Az ő szakácskönyveiből ismeri a világ a magyar konyhát. A páratlanul népes család élete tele volt sikerekkel és tragédiákkal. Magyar és világhírességek tömegei kötődtek a Gundelekhez és vendéglőikhez.




Kerestük, de alig találtuk: hová tűnt a paradicsom íze?

A paradicsom igazi ajándék nyáron, ha finom, lédús és zamatos. Nemcsak a magyar konyha egyik kedvenc alapanyaga, hanem a mediterrán receptek bejáratott szereplője is. A paradicsom értékes vitaminokkal és ásványi anyagokkal látja el a szervezetünket, ezért a minél több, annál jobb elve alapján körbejártuk az üzletláncokat és néhány véletlenszerűen kiválasztott zöldségest, hogy megkóstoljuk a náluk kapható paradicsomokat. Tizenháromféle fürtöst zsűriztünk, az eredmény pedig majdhogynem siralmas lett. Versenyen kívül megkóstoltunk pár nem fürtöst is, de többnyire újabb csalódások értek.





Videó: Magyar finomságért tódulnak az emberek New Yorkban

Lángossütő lakókocsiról készítettek néhány perces videót New Yorkban. A tradicionális magyar ételért rendőr, yuppie, kisgyerek, nagymama lelkesedik. A lángost a magyar szájnak szokatlan ízekben is árulják, például tzatzikivel, füstölt lazaccal, vagy sonkával és csemege uborkával megbolondítva. A forró olajban kisült ételhez amerikai stílusú elviteles papírdoboz is jár.