Bár Vlagyimir Putyin paranoid diktátorként eltakarított a közeléből mindenkit, aki veszélyeztethette volna az életét, viszont megmozgatta Európa és a Nyugat túlélési reflexeit. Így a világ most igen veszélyes időszakba lép, létérdekek feszülnek egymásnak. Erre figyelmeztet a Project Syndicate-en megjelent elemzésében Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemzőintézet igazgatója.
Az orosz–ukrán háború szinte mindent felülírt úgy a nemzetközi politikában, mint a magyarországi választási kampányban. Erről ír több mértékadó európai és Európán kívül lap is.
Az e heti HVG-ben megvizsgáljuk, hogy a paksi atomerőmű bővítésének esélyeit hogyan befolyásolhatja az ukrajnai háború.
Amikor az orosz elnök kiadta a parancsot Ukrajna lerohanására, az orosz birodalom dicsőségének visszaállítása lebegett lelki szemei előtt, ám csak annyira jutott, hogy újra elhozta a sztálini terrort. És nem csak azért, mert 1939 óta a legerőszakosabb agressziót követte el Európában, hanem mivel odahaza ő meg diktátor lett. Egy XXI. századi Sztálin, aki példátlan módon támaszkodik a hazugságra, az erőszakra, és akit a paranoia vezérel. Így összegzi az eltelt jó két hét tanulságait vezércikkében az Economist,
A négy híresség 10 pontban foglalja össze, mit tartanak szükségesnek ahhoz, hogy véget érhessen a háború.
Nagy hiba volna, ha február 24-e után bárki azt gondolná, hogy ami azelőtt érvényes volt, az ma már nem érdekes. Orbán demokráciaellenes, illiberális, korrupt rendszere nem tűnt el egyik napról a másikra, írja a német lap szerzője.
Az orosz elnök csak az erőből ért és már előre beárazta a nyugati szankciókat – mondta Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója a konzervatív Die Weltnek.
Az egykori jegybankelnök az adótételek mérséklése érdekében több nagy tételt is törölne a költségvetési kiadások közül.
Vásárlóként az állami közbeszerzéseken felhizlalt 4iG vállalatcsoport jelentkezett volna be.
Az e heti HVG-ben megvizsgáljuk a négy leggyakrabban felmerülő forgatókönyvet.
Naivitás volt hinni Putyin „Oroszország-erődjében”, mert az nem készpénzt jelent, hanem külföldi bankbetéteket, amiket bármikor be lehet fagyasztani – írja a New York Timesban a Nobel-díjas közgazdász.
A szerző 1989-ben hatalmas reményekkel hallgatta a fiatal Orbán Viktor beszédét a Hősök terén, ám most, a Politicóban megjelent cikkében azt mondja, a polgároknak meg kell ragadniuk a lehetőséget a leváltására, amíg még lehetséges.
Ukrajnában Európa biztonsági érdekei is kockán forognak – mutatott rá Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonságpolitikai Fórum igazgatója a Die Weltben.
Márki-Zay Péter potens jelölt, azonban újonc a politikai színtéren, nincs mögötte saját párt, és még a saját táborában is hallani őt kritizáló hangokat, írja a svájci közszolgálati média elemzése.
Az Egyesült Államok végül úgy határozott, hogy saját maga dolgozza ki az eszközt, amely pont olyan könnyen és észrevétlen tud ráállni a célszemélyek mobiljára, mint az izraeli vetélytárs, írja az amerikai napilap.
A zsidók nem hátráltak meg, erős, szabad és büszke államot alapítottak, többek közt ezt hangsúlyozta az izraeli diplomácia vezetője a holokauszt emléknapján mondott személyes hangú beszédében.
Ezen a csapáson halad Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping és Orbán Viktor is, és ha megértjük, mit akarnak elhitetni a világgal a múlt kapcsán, az segít abban, hogy átlássunk terveiken a jövőt illetően, írja a Bloomberg szemleírója.
A következő években jelentős instabilitásra kell felkészülni az Egyesült Államokban, az erős tekintélyelvűség és a demokratikus tábor küzdelme folytán, állítja Steve Levitsky, a Harvard, és Lucan Way, a Torontói Egyetem politológia professzora a Foreign Affairsben.
A lap elemzői szerint szükséges volna, hogy Brüsszel markánsabban lépjen fel az Európai Unió jogrendjének alapjait megkérdőjelező országok ellen.
