Az ukrajnai után egy újabb háború is fenyeget: Kína néhány éven belül megtámadhatja Tajvant. Ha már látjuk ennek az eshetőségét, talán tenni is lehetne valamit a jövő halottainak életéért, írja szerzőnk, aki hozzáteszi, mindeközben „Putyin pesti alvezére a kínai diktátor alá is betolta a fejét". Vélemény.
Az osztrák újságírás magyar születésű doyenje a Die Pressének adott interjút, melyben a demokráciák állapotáról és az osztrák belpolitikáról is beszélt.
A kínai elnök újévi beszédében elkerühetetlennek nevezte az újraegyesítést.
Donald Trump lehetséges visszatéréséről ír a Bloomberg és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Putyin-rendszer természetét és az ukrajnai háború kilátásait fejtegeti a Neue Zürcher Zeitung. A New York Times szerint megrendültek azok a pillérek, amelyek az elmúlt 50 évben stabilizálták a világot. A Süddeutsche Zeitung a gázai rendezés lehetőségeit latolgatja, és ugyancsak az izraeli-palesztin háború kimenetelét, Netanjahu politikai mozgását elemzi a Guardian szemleírója. A Bloomberg szerzője szerint könnyen előfordulhat, hogy az álhírek megszabják a demokrácia egész jövőjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből
Miért maradt el az ukrán áttörés? Meddig állhat ki a Nyugat Benjamin Netanjahu Izraelje mellett? Valóban meggyengült-e a Nyugat? Mire készül Kína 2024-ben? Mi az, ami biztosan bekövetkezik, ha Trump visszatér? Mindezekre válaszoltunk globális geopolitikai évzáró podcastunkban.
Mao Ce-tung születésének 130. évfordulóján a kínai elnök, Hszi Csin-ping ígéretet tett arra, hogy újraegyesítik az “anyaországot”. Szerinte meg kell akadályoznia, hogy Tajvant “bárki bármilyen módon elszakítsa Kínától”.
Kínában folytatódik a korrupcióellenes kampány, melyet Hszi Csin-ping elnök több mint egy évtizede folytat, hogy megerősítse hatalmát. Most a 60 ezer milliárd dolláros pénzügyi világ van soron Kínában.
Az ukrajnai háború tanulsága a szintén fenyegető nagy szomszéddal szembenéző Tajvan számára az, hogy a készültség erősítésével el kell venni a kedvét Kínának a támadástól, és támogató tábort kell gyűjteni a nemzetközi közösségben.
A magyar vétónak drámai következményei lennének mindenki számára, mondja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban az uniós ügyekért felelő ukrán miniszterelnök-helyettes. A Politico a francia elnök és a magyar miniszterelnök találkozójáról is beszél. A Guardianben Gordon Brown Donald Trump visszatérésnek lehetséges következményeit elemzi, és ugyanígy tesz a Financial Times is. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A politika Magyarországon és Lengyelországban is beleszól a kamatokért felelős jegybankok dolgába. Széttöredezik az európai politikai paletta, erősödik a szélsőjobb. Mi a baj azzal, hogy Olaszország migrációs központokat kíván létesíteni Albániában? Valóban meggyengült a Nyugat? Mit kezd Putyin a jelenlegi ukrajnai helyzettel? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő csúcstalálkozójának egyetlen érdemi eredménye, hogy helyreállt a megszakadt párbeszéd a két nagyhatalom között. Jelzésértékű még, hogy Kína ad Amerikának két óriáspandát.
A CNN munkatársa tette fel a kínos kérdést Biden elnöknek, hogy „még mindig diktátornak nevezi-e Hszi elnököt”.
Mi lesz a magyar EU-s pénzekkel? Mit tud azzal kezdeni a kontinens, hogy tovább erősödik a szélsőjobb Európában? Várhat-e mást a migráció ügyében az új lengyel kormánytól az EU, mint a korábbitól? Mi lehet az egyik Tiborcz-cég szerepe a Budapest Airport visszavásárlásában? Mi sülhet ki a Biden-Hszi-találkozóból? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A két elnök már egy éve nem találkozott egymással, több fronton sem találta Washington és Peking az egyetértést.
Úgy fest, a magyar miniszterelnökre marad, hogy lobbizzon a kínai technológiáért, ami nem felel meg az uniós szabályoknak.
Három hónapon belül már a második magas rangú kínai vezetőt váltják le Kínában, ami szakértők szerint kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire stabil a Hszi Csin-ping körénél koncentrált hatalom.
Jó érzés lehet hatalmasokkal mutatkozni, egyszer azonban szembe jön a realitás.
Kiverte a biztosítékot az uniós nagykövetek brüsszeli tanácskozásán a szívélyes pekingi jelenet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, írja a Politico. Bár a lap szemleírója szerint miközben Donald Tusk azt mondja, hogy megmentette a lengyel demokráciát, a politikus jövőbeli megítélése szempontjából még fontosabb lehet, hogy megerősíti az európai biztonságot. A Daily Telegraph óv a lengyel választások utáni túlzott optimizmustól: az ellenzék alakíthat kormányt, ám ettől még a Jog és Igazságosság kapta a legtöbb voksot, írja a lap. A Guardian vezércikke szerint egyre nehezebb fenntartani Ukrajna támogatását, és az izraeli háború csak tovább bonyolítja a képletet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Weltben publikáló Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezérigazgatója szerint új szintre lépett a fejlett demokráciák destabilizálása, világháborús veszély fenyeget. Több lap, így a New York Times és a The Times is az izraeli konfliktus kiszélesedésétől tart. A Bloomberg és az Euractiv a pekingi csúcs eseményeit és annak lehetséges következményeit, hatásait elemzi. Az Euractiv kiemeli, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető a tanácskozáson. Timothy Garton Ash a lengyel választások eredményét üdvözli a Guardianben, azonban szerinte Jaroslaw Kaczynskinak még "van egy-két piszkos trükk az inge ujjában".
