A tagok abban egyetértenek, hogy a cél egy többpólusú világrend kialakítása, ám annak sokuk szerint nem kell feltétlenül Nyugat-ellenesnek is lennie.
Októberi meglepetésként érkezett az amerikai elnökválasztási kampányba Bob Woodward új könyve, amely fölélesztette az aggodalmakat Trump Putyin iránti szimpátiájával kapcsolatban, és megerősítette, hogy Biden nem szíveli Netanjahut.
Az elmúlt napok Tajvan körüli feszültségei után békésebb hangvételben nyilatkozott Hszi Csin-ping Kína és az Egyesült Államok kapcsolatáról.
A Kínai Nemzetközi Barátság Konferencián és a Kínai Népi Szövetség a Külföldi Barátságért (CPAFFC) megalapításának 70. évfordulója alkalmából. Medgyessy mindig is Kína-barát politikát vitt, és miniszterelnöksége után is jó kapcsolatban maradt a kínai állampárt magyarországi képviselőivel.
Tim Walz és J. D. Vance visszafogott volt és a politikára összpontosított az alelnökjelöltek vitáján, írja a Washington Post. A rendszer lehetséges eróziója aggasztja Hiszi Csin-ping kínai pátvezért, és a vezető uralma után valóban viharos idők jöhetnek Kínára az Economist szerint. Ritkán volt ennyire kedvező a pillanat, hogy bevigyék a döntő ütést Iránnak, állítja a Die Welt.
A katolikus egyházon belül Ázsia növekvő szerepét is jelezte Ferenc pápa leghosszabb apostoli útja. A Vatikán fél szemmel Kínára tekintett.
Átgondoltabb hitelnyújtást és befektetést ígér Kína az afrikai országoknak, amelyek azt szeretnék, ha Pekingnek nem csupán a nyersanyaguk kellene, mint a korábbi gyarmatosítóknak.
Behódolni is lehet Kínának, de fékezni is, elkerülendő, hogy a globális délhez hasonlóan Európát is maga alá gyűrje.
A német lap Orbán Viktor világ körüli diplomáciai turnéját veszi szemügyre. A külpolitika az – főleg Orbánnál – belpolitika, írja a FAZ szerzője.
Megbolygatta a kelet-ázsiai régiót észak-koreai és vietnámi látogatásával Vlagyimir Putyin, aki más-más dolgot kapott a két országtól, s a kavarásával Kínát is bosszanthatja.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
A világ öt nagyhatalmú vezetője közül pedig Putyinban bíznak a legkevésbé.
A minisztérium szerint nem.
Hszi Csin-ping kínai elnök tanaiból lett betanítva, és már próbálgatják a legújabb kínai mesterséges intelligenciát.
Látványos és szívélyes protokoll mellett zajlott Hszi Csin-ping európai látogatása, de jól látszik, a vendéglátók egészen másképp viszonyulnak hozzá – állítja Agnes Gaudu újságíró, a Courrier International munkatársa.
Egy sor európai ország igyekszik rávenni a kínai elnököt, hogy legyen keményebb a Kremllel szemben az ukrajnai agresszió ügyében. Ám Washingtonban általános az a nézet, hogy hosszabb távon Kína a veszedelmesebb ellenfél, írja a Financial Times fő külpolitikai elemzője.
