Fizikailag is naggyá tenné az USA-t a hétfőn hivatalba lépő Donald Trump, aki régi idők imperializmusát idézi fel a területi igényeivel, de valós amerikai hatalmi érdekeket fogalmaz meg a maga nyers módján.
A Netflixen látható dán sorozat rávilágít arra, hogy az emberiség vékony jégen táncol, ha a biztonságáról van szó.
Az orosz külügyminiszter szerint hasonló Grönland helyzete, mint amikor ők meghallgatták a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija lakóit.
Ugyan Mute Egede leszögezte, hogy Grönland nem eladó, de az együttműködés lehetőségét nem zárja ki.
Grönland olvadó jégtakarója nemcsak a klímát, hanem a világpolitikát is átformálja. A szituáció olyan, mintha új földrészt fedeztek volna fel. Bemutatjuk a jeges sziget ismeretlen oldalát, amiből kiderül, miben hasonlít Ózd és Grönland, és miért akarja akár fegyverrel is megszerezni a szigetet Donald Trump.
A világ Dániához tartozó legnagyobb szigete egyszer már fontos szerepet játszott a dán-amerikai kapcsolatokban. De egészen másképp, amikor a II. világháború alatt a nácik partraszállásától lehetett tartani.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: bemész a kisboltba, veszel egy Grönlandot. Ausztriában a hangulat: weimari.
Fareed Zakaria attól tart, hogy ha az Egyesült Államok gyarmatosítaná Panamát, azzal Dél-Amerikát Kína karjaiba lökné.
Múte B. Egede jelezte, kész tárgyalni Donald Trumppal.
Peszkov szerint amennyiben megkérdezik a grönlandiak véleményét az USA-hoz való csatlakozásról, azt tiszteletben kell tartani.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát "nácítlanító" Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.
Lars Lokke Rasmussen úgy látja, nincs külpolitikai válság.
Jean-Noel Barrot azonban nem gondolja, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök valóban megpróbálná erőszakkal elfoglalni az északi-sarkvidéki szigetet.
A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok nemzetbiztonságának szempontjából a Panama-csatorna és Grönland is létfontosságú, biztonsági okokból pedig akár a hadsereget is készen áll bevetni, Kanadát azonban katonák nélkül csatolná az USA-hoz.
X. Frigyes döntése még a történészeket is meglepte.
A NASA és az Európai Űrügynökség műholdjai segítségével összeállított adatsor azt mutatja, hogy folyamatos az olvadás Grönlandon.
Még el sem foglalta az elnöki székét Donald Trump, máris sikerült Panamával és Dániával is összezördülnie.
Járőrhajókat, drónokat és kutyaszános egységeket szerelnek fel a dánok. Az szerintük véletlen, hogy azután jelentették be, hogy
