Szeptemberben mérföldkőhöz érkezett az emberiség: a történelem során most először csökkent 50 százalék alá az szegények aránya. Az emberiség fele ma már középosztálybeli – vagy gazdagabb.
Ennél drágább épületről nem tudnak a világon.
Több mint 12 milliárd dolláros vagyonával Roman Abramovics végzett az első helyen a leggazdagabb izraeliek listáján. A felmérést az ellenzéki Haaretz üzleti lapja, a The Marker állítja össze, az amerikai Forbes példáját követve.
A kuponos privatizáció idején alapozta meg a vagyonát a régió leggazdagabb üzletemberének számító Petr Kellner, a norvég Telenor kelet-közép-európai érdekeltségeinek újdonsült tulajdonosa.
A leggazdagabb japán az üzleti életben hajlamos rögtönözni, az ösztöneire hagyatkozni. Ám Szon Maszajosi a bukásai után sem volt hajlandó változtatni. Sikerei is őt igazolják: magánvagyonát 22,7 milliárd dollárra becsülik.
Ezt a kínos kérdést immár jogosan feltehetik Őfelsége bűnüldöző hatóságai, mert életbe lépett az Unexplained Wealth Orders. A jogszabály értelmében az 50 ezer font értéket meghaladó vagyontárgyakat akár el is lehet kobozni, ha a tulajdonos nem tudja megfelelőképp igazolni, hogyan jutott hozzájuk.
A Digi tulajdonosa is felléphetett a képzeletbeli dobogóra, sőt, még a vagyona is nőtt.
Az ENSZ munkaügyi szervezete (ILO) most tette közzé jelentését arról, hogy bolygónk lakóinak mekkora hányada kap valamilyen minimális szociális védelmet, biztosítást. Köztudott, hogy miközben a világ GDP-je nő, egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek is, tehát a gazdagok egyre vagyonosabbak, a szegények egyre inkább kiszolgáltatottak lesznek. De.
Grant Cardone nem csak a New York Times bestsellerlistájára felkerült könyveiből és előadásaiból él, hanem befektetéseiből is. Az üzletember elmondta, meglátása szerint milyen pénzügyi hibákkal nehezítik meg az emberek későbbi anyagi gyarapodásukat már huszonévesen.
Dél-Franciaország az elmúlt évszázadokban vált a szupergazdagok kedvelt központjává, a történelem fordulatait követve cseréltek gazdát a mesés villák a régióban.
Elgondolkodtató számítással rukkolt elő egy amerikai pénzügyi blogger. Levezette, hogy egy az átlagnál négyszer többet kereső, egy gyermeket nevelő amerikai házaspár miért nem érzi gazdagnak magát, holott a jövedelme alapján a felső-középosztályba tartozna.
A "luxustelepüléseken" hozzávetőlegesen 2-2,5-szer magasabb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a legleszakadtabb járásokban.
Húsz év alatt eltökéltséggel, kitartással el lehet jutni a nulláról 100 millió fontra- ezt állította nemrégiben a londoni City egyik bankára. Vihart kavart.
A pénz nem számít, de vásárláskor hajlamosak alkudni, és igenis megnézik, hogy amire költenek, az ár-érték arányban megfelelő-e. Emellett ragaszkodnak a minőséghez, az egyediséghez és márkákhoz is a magyar gazdagok.
Globálisan a felnőtt lakosság 0,7 százaléka birtokolja az összvagyon mintegy 45,6 százalékát. Az átlag magyar százból valahol a tizedik hely környékén lehet.
Meglehetősen sikeres és meglehetősen önző a baby boom nemzedék (1946-1964) a briteknél.
Nyugodtabb, ha több pénze van, vagy nem érdekli a della? Kapzsi, vagy megfontoltan gazdagodó? Tesztelje, hogyan viszonyul a vagyonhoz!
Az Egyesült Államok 25 leggazdagabb családja 722 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik. Veszíteni ők is tudnak, de azért nincs okuk panaszra. Az összeg nagyjából megfelel a 2014-es szaúd-arábiai GDP-nek.
Ilyesmi húsz év óta nem fordult elő Kuvaitban: a kormány elrendelte az üzemanyagárak emelését. És milyen mértékben! Egyes típusok 80 százalékkal drágulnak szeptember elsejétől.
A Wealth Insight tanácsadó cég és a Spear’s Magazine kétévente megvizsgálja, hogy Európa mely városaiban a legnagyobb a milliomosok aránya az összlakossághoz mérve. Pontosabban: azok számítanak milliomosnak, akik az állandó lakhelynek számító ingatlan értékén túl legalább egymillió amerikai dollárnyi vagyonnal rendelkeznek.
