A csütörtökön délelőtt kezdődő és jó eséllyel valamikor éjszaka véget érő Európai Tanács-ülés olyan időszakban zajlik, amikor az EU-nak egyszerre kell reagálnia egy gyorsan romló nemzetközi környezetre és saját döntéshozatali korlátaira. Ez utóbbiak közül most különösen hangsúlyosan jelenik meg a magyar blokkolás, amely akadályozza az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt.
Az Európai Bizottság ambiciózus javaslatot mutatott be, amely alapjaiban alakíthatja át az európai vállalkozások működését. Az úgynevezett „EU Inc.” kezdeményezés egy egységes vállalati jogi keretet hozna létre az Európai Unióban, egyben az úgynevezett „28. rezsim” sarokköveként szolgálna – egy olyan új, választható szabályrendszerként, amely a 27 nemzeti rendszer mellett kínál egyszerűbb alternatívát.
Heves vita bontakozott ki az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi (LIBE) szakbizottságában a Beneš-dekrétumok jelenkori alkalmazásáról és azok jogi, valamint politikai következményeiről. A meghallgatáson jogászok, emberi jogi szakértők és európai parlamenti képviselők ütköztették álláspontjaikat.
Csütörtökön eldőlhet Brüsszelben, hogy a magyar miniszterelnök továbbra is blokkolja-e az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, vagy elfogadja Zelenszkij ígéretét a Barátság kőolajvezeték megjavításáról.
Főszabály szerint március 18-tól tilos orosz gázt behozni az EU-ba mind vezetéken, mind hajón (LNG-t). A 2021-ben kötött magyar–orosz hosszú távú szerződés szerinti szállítások 2027 őszéig még teljesíthetők.
Kijev gyorsított csatlakozási pályát sürget, de a háború, a reformok és a tagállami vétók között az út továbbra is hosszú.
Bár Magyarország továbbra is blokkolja Ukrajna (és emiatt Moldova) uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitását, az ukránok technikai szinten folyamatosan dolgoznak a feltételek teljesítésén, amihez az Európai Bizottság és a tagállamok is segítséget adnak. Ezt a folyamatot tekintették át Brüsszelben.
Úgy tűnik, a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt felgyorsulnak az események az Ukrajnával kapcsolatos magyar vétó elhárítására. Az ukránok elfogadták a felajánlott brüsszeli segítséget a Barátság-kőolajvezeték megjavítása érdekében.
Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő már egyeztetett az ötletről António Guterres ENSZ-főtitkárral. A cél, hogy az olaj- és LNG-szállítás mellett a műtrágyaszállítás is teljeskörűen újraindulhasson a szorosban.
Szijjártó Péter szerint Németország fenyegette meg Magyarországot „nagyon súlyos következményekkel”.
A cél, hogy a manipulált vagy félrevezető információk ne terjedjenek széles körben a választási kampány idején.
A közel-keleti konfliktus miatt az Egyesült Államok már lazított az orosz olajra kivetett szankciókon, a Bizottság után az energiaügyi biztos is megerősítette, hogy az EU nem tervez hasonlót.
Az ukrán elnök szerint zsarolás volna, ha az európaiak a fegyverek megvonásával kényszerítenék bele a Barátság kőolajvezeték megnyitásába.
A kockázat az volt, hogy ha velük kivételt tesznek, akkor más oroszok is bírósághoz fordulhattak volna ennek érdekében.
A konzervatív amerikai lap szerkesztőségi állásfoglalása szerint Ukrajna ennél jobbat érdemel.
A magyar kormányfő a német Die Weltben fejtette ki véleményét az ukrajnai háborúról és az Európai Unió szerinte hibás stratégiájáról. Az európai polgárokért aggódik, szerinte eddig nem volt része az európai kultúrának olyan ország támogatása, amely EU- és NATO-tagállami miniszterelnököt és családját fenyegeti.
Furcsa ügy került az EU luxemburgi központú bírósága elé, amelynek felperese egy magyar internetes kiadó, az alperes pedig egy világcég, a Google. A történet mögött az unió új digitális irányelveinek és AI-szabályozásának tesztje húzódik meg, de az is érdekes, ezt miért pont egy magyar üggyel próbálják.
Az Európai Bizottság szerint nem időszerű az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítése, még akkor sem, ha az Egyesült Államok ideiglenes kivételt adott bizonyos, már tengeren lévő orosz olajszállítmányok számára. Erről Siobhan McGarry, az Európai Bizottság szóvivője beszélt a testület pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Az Európai Parlament határozatban ítélte el, hogy Oroszország külföldi állampolgárokat – különösen afrikai országokból származó embereket – toboroz megtévesztő módszerekkel az Ukrajna elleni háborúhoz kapcsolódó feladatokra. A képviselők felszólították az EU-t és a tagállamokat, hogy vezessenek be célzott szankciókat azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik részt vesznek az emberkereskedelemben és a toborzóhálózatok működtetésében.
A magyar küldöttség már megérkezett Ukrajnába.
