A legnagyobb német lap brüsszeli tudósítója szerint a magyar uniós elnökséget a kormányfő a maga jobboldali-populista céljaira használt ki. Jan Diesteldorf szerint az eltelt hat hónap alapján senki sem állíthatja, hogy nem tudja, mit akar ez az ember.
Az Unió oly mértékben lépéskényszerbe hozta saját magát a bővítés ügyében, hogy már nincs bátorsága olyan jelöltországokat bírálni, amelyek pedig nem demokratikusak, viszont korruptak – írja Oliver Grimm Brüsszelből.
Nevezhetjük árnyék-, vagy hibridháborúnak, minden az összecsapás lehetőségére mutat, Európának pedig fejlesztenie kell a védelmi képességeit, írja a Bloomberg.
Ezzel 129 országra emelkedett az Unió légteréből kitiltott légitársaságok száma, amit elsősorban biztonsági problémák váltanak ki, másodsorban pedig szankciók.
A kormány is támogatja az idén a Felzárkózó települések programot, amelyben eddig 238 település vett részt, és a tervek szerint további 60-at integrálnak.
A Times elemzője szerint most kellene csapást mérni Iránra, mert az leállíthatná Teherán nukleáris programját. Mindkét félnek ártana az USA–Európa-vámháború, írja a Bloomberg. A hírügynökség beszámol arról is, hogy a lengyel kormányfő azt közölte: nem engedik meg, hogy nemkívánatos körök rátegyék a kezüket az ország két fő magán-tévétársaságára. Jóformán időtlen időkig tartott, de az OMV végre eljutott odáig, hogy azonnali hatállyal felmondta a Gazprommal kötött hosszú távú szállítási szerződést, írja a Der Standard. A Time szerint Szíria az orosz terjeszkedési törekvések végének kezdetét jelentheti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A befektetéssel függőségüket és kitettségüket szeretnének csökkenteni, ám a német kormányválság árnyékában kérdéses a megvalósítás.
A Die Presse szerint Európának okulnia kell a korábbi hibákból és saját kudarcaiért nem tolhatja át a felelősséget másokra. A közel-keleti tűzszünetről ír a Washington Post, a Wall Street Journal és a Guardian. Nehéz helyzetbe került a magyar és a szlovák kormány, miután az Egyesült Államok szankciók alá vonta a Gazprombankot. Trump visszatérése után Európának a zsebébe kell nyúlnia biztonsága érdekében, írja a Time magazin.
Egy salátatörvény-tervezet kitörli a CEU-t kiebrudaló pontot az oktatási törvényből. Az amerikaiak hiába teljesítették a támasztott elvárásokat, a megállapodás mégsem jött létre, azóta Bécsben zajlik az oktatás.
A brüsszeli delegáció még a COP29-es környezetvédelmi konferencia idején is tárgyalt arról Bakuban, hogy az orosz földgázt azerivel helyettesítse. Oroszország sem bánkódik különösebben, hiszen az exportált földgázról igencsak nehéz megállapítani, hogy azeri-e vagy orosz - írja a brüsszeli Politico.
Trump elnöksége megrengetheti Európát, ám esélyt is kínál a kontinensnek, írja elemzésében az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója. A cikk eredetileg a Project Syndicate-en jelent meg, de a bécsi Standard átvette.
Egyre nehezebb feladat annak megítélése, jogszerű-e egy adott orosz vagy fehérorosz partnerrel üzletelni.
Az Európai Unióban felmerült a lehetősége annak, hogy kényszerítenék a kínai cégeket: uniós támogatásokért cserébe adjanak át technológiát az európai vállalkozásoknak.
A Financial Times szerzője, Gideon Rachman szerint Trump bosszúhadjáratra készül. Európa meggyengült, küszködik, nincs felkészülve arra, hogy kereskedelmi háborút vívjon Donald Trumppal, írja a Washington Post. A Guardian, a Daily Telegraph és a New York Times is azt tárgyalja, hogy Joe Biden engedélyezte nagy hatótávolságú rakéták bevetését Ukrajnában. Szlovákiában dokumentumfilm készült a volt államfőről, Zuzana Caputováról, erről és a Fico-féle kormányzásról ír a Süddeutsche Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Josep Borell szerint az uniós tagállamok túlságosan megosztottak, és lassan jutottak dűlőre a háborús konfliktusokkal kapcsolatos kérdésekben.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök gazdasági tanácsadója szerint csökkentené a brit-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás esélyét, ha London szorosabbra fűzné kapcsolatait az Európai Unióval.
A terv jó, a megvalósítás kétséges.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az uniónak vannak más támogatási eszközei is, mint a Magyarország által a kezdetektől blokkolt Békekeret.
Orbán Viktor mellé szegődött a szerencse, írja Donald Trump győzelmére célozva a budapesti csúcsról tudósító Neue Zürcher Zeitung. Az eseményről tudósító többi lap, mások mellett a New York Times, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és az EUobserver is jellemzően a Puskás Arénában megrendezett tanácskozás, az amerikai elnökválasztás eredménye, valamint a magyar miniszterelnök fellépésének összefüggéseit elemzi. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Trump próbára fogja tenni az európai szolidaritást, írja a New York Times szerzője. Az Economist szerint a jelenlegi gazdaság, politikai helyzet helyzet erőszakolhatja ki, hogy az EU a szorosabb integráció felé vegye az irányt. A Washington Post újságírója azt állítja, a trumpizmus már megfertőzte Európát. A volt NATO-főparancsnok szerint a katonai szervezet túlélheti az új amerikai elnököt. Továbbra is az amerikai elnökválasztás tovagyűrűző hullámai uralják a világsajtót, mi pedig ezekből a hírekből és véleményekből nyújtunk át újabb válogatást.
