Hamarosan kockázati tényezőként értékelik a hitelezők, ha az adós vállalat nem fenntartható módon működik. Első körben azonban még nem büntetik, csak feltérképezik ügyfeleiket a bankok.
Jövő májustól egyszerre kétféle új nem pénzügyi jelentést is el kell készíteniük a nagyvállalatoknak, de a beszállítóik is jól teszik, ha összegyűjtenek minden adatot, hogy bizonyítani tudják fenntartható működésüket.
A magyarországi befektetési alapok többségének kezelői nem áldozzák fel a magas hozamokat az ESG oltárán. A minősítések egyelőre nem elég megbízhatók, de valami már elkezdődött.
A nagy gazdasági blokkok közül az EU-ban szabályozzák először a vállalatok ESG-minősítését és az azokat végző cégeket. Így egységesebbé és átláthatóbbá válnak az értékelések, lelepleződhetnek a magukat a ténylegesnél zöldebb színben feltüntetők.
Környezeti és társadalmi besorolással az ember- és környezetközpontú vállalatokért – tűzte zászlajára az EU. Az új szabályozás körül nagyok a várakozások, a tét ugyanis az élhető környezet.
Bár fontos a belső motiváció, az ESG rendszere sokat segít abban, hogy a vállalat maga jobb legyen – vallja Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője, az ESG top 40-et készítő csapat vezetője. Domokos László interjúja.
Húsz éve adta ki a Magyar Telekom az első fenntarthatósági jelentését, és azóta is töretlenül elkötelezett a fenntartható szolgáltatások és vállalatirányítás iránt. Daria Dodonova pénzügyi vezérigazgató-helyettes segített nekünk betekinteni Magyarország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója fenntarthatósági jelentésének sorai közé.
Rendhagyó lista készült, immár másodszor, a legnagyobb magyar cégekről: megmutatja, milyen felelősen működnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból.
A HVG új melléklete azoknak a legnagyobb hazai vállalatoknak a rangsorát közli – immár másodszor –, amelyek a legjobban érvényesítik azt a minőségbiztosítási szabályrendszert, az ESG-t, amely alapján tudható, hogy a profiton és az árakon kívül a fenntartható, humánus működés szempontjait is tisztelik.
Immár második alkalommal készült el a HVG és a Planet Fanatics' Network fenntarthatósági tanácsadó cég közös listája, amely a magyarországi nagyvállalatokat fenntarthatósági, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási (ESG) szempontok alapján állítja rangsorba. Hasonló széles körű lista vagy értékelés korábban nem készült itthon.
A magyar cégeknek az EU elvárásainál hamarabb, már jövőre jelentést kell készíteniük a fenntartható működésükről. Az ESG-törvény erős befolyást enged az állami szerveknek a folyamatra.
Bár az Európai Unió tagállamainak 2024 nyaráig kell átültetniük a saját jogrendjükbe az ESG-re vonatkozó egyik fontos irányelvet, a magyar kormány már most benyújtotta az ESG törvényről elkészített javaslatát az Országgyűléshez, így az – elfogadása esetén – már január 1-jén életbe léphet. Az új ESG-törvény egy másik – még az unióban el sem fogadott – ESG irányelv tervezet legfőbb rendelkezéseit is hatályba léptetné. A CMS jogász szakértőinek segítségével összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A 23. órában vagyunk a klímakatasztrófa előtt, ami ellen a befektetők is tehetnek – véli Ács Barnabás, a Londoni Értéktőzsde Fenntartható Befektetések és Finanszírozás terület globális értékesítési igazgatója.
Az EY 17 EU-tagállamot – köztük Magyarországot is – vizsgáló tanulmánya szerint komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzet hazai vállalatok a fenntarthatóság területén. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért a következő években egyre több cég, köztük kkv-k gazdasági tevékenységét is szabályozná. A változás idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezetet érinthet, ezért a társaságoknak érdemes szakértő tanácsadóval mielőbb felmérniük, vonatkozik-e rájuk az úgynevezett Taxonómia-rendelet, hogy szükség esetén megkezdhessék a felkészülést. Az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetőjének vendégcikke.
Néha a legegyszerűbb dolgok tűnnek a legbonyolultabbnak – mondja Poisson-Angeli Barbara, aki két budapesti étterem tulajdonosaként úgy döntött: mindenki számára bebizonyítja ennek az ellenkezőjét. Kisvállalkozóként nem csak azt igyekszik megmutatni másoknak is, hogyan lehet összeegyeztetni a környezeti és a társadalmi szempontokat a sikeres működéssel, de pofonegyszerű módot talált arra, hogyan tehet bárki a fenntarthatóságért úgy, hogy közben jól érzi magát. Csak egy kis gin kell hozzá, tonikkal felöntve.
A nem pénzügyi információk közzététele nagyvállalati szinten nem újdonság, nemsokára azonban még szélesebb körtől várja ezt el az EU. Ami viszont ennél is súlyosabb: a cégek befektetői, hitelezői is egyre jobban figyelnek rá. Mi az az ESG, és miért fontos tudni róla?
A Fidelity elemzői szerint nem elégségesek azok az erőfeszítések, amelyeket a cégek a 2030-as nettó zéró karbonkibocsátás elérése érdekében tesznek. További finanszírozás, technológiai innováció és szabályozás − csupán néhány a megjelölt területek közül, melyeken előrelépésre van szükség, ha be akarjuk temetni a célok és a valóság közötti szakadékot.
Interjú Peter Gazikkal, a Yettel vezérigazgatójával ESG-ről, fenntarthatóságról, rövid és hosszú távú célokról.
Ahogy mi, emberek, úgy a cégek is mindig lehetnek jobbak, fenntarthatóbbak – vallja Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics' Network fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője, az ESG-lista top 25-öt készítő csapat vezetője.
Környezet, társadalom, vezetés – az ESG betűszó új megközelítést hoz a vállalatok, így közvetetten minden ember fenntartható életmódjába. Arról, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mivel több a greenwashingnál, Jamniczky Zsoltot, az E.ON vezérigazgató-helyettesét és Simák Pált, a CIB Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük fenntarthatósági podcastunkban.
