A feszültségekkel teli világban ma olyan vállalatvezetőkre van szükség, akik a szabályozást mankóként használják ahhoz, hogy a vállalat egészét és érdekeltjeinek életét javítsák. Ehhez ad pár tanácsot szerzőnk, akivel közösen készül a HVG ESG Top 40 listája is.
A következő elnöki ciklus az Egyesült Államokban jelentős változásokat ígér politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak.
Hogyan érintik a kormány őszi adócsomagjának változásai a vállalkozásokat? Miért fontos időben felkészülni az eÁfa rendszerre, és hogyan alakítják át a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Mindezek a nagyvállalatok és kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is jelentős hatással lesznek.
Leginkább a klímavédelembe, a hulladékgazdálkodásba, a munkahelyi esélyegyenlőségbe, valamint az ellátási láncok kockázatkezelésének javításába fektetnek be itthon a cégek a fenntartható működés érdekében – derül ki az EY több mint 500, köztük magyar fenntarthatósági vezetők (CSO-k) részvételével készült nemzetközi kutatásából.
Átlagos koncentrációs idejük 8 másodperc, így a befektetési döntéseikben meghatározóak az influenszerek tanácsai.
Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése. A változtatás érdekében a legnagyobb magyarországi cégeket tömörítő BCSDH ötpontos akciótervvel állt elő.
Meg kell találnunk, hogyan tudunk szerepet vállalni a klímavédelmi munkában – mondta a HVG-nek Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke. Az interjú rövidebb, szerkesztett változata az október 10-én publikált HVG Fenntartható Fejlődés 2025 magazinban jelent meg.
A jegybank ajánlását 2025 júliusától kell alkalmazni az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében. Ez az összegküszöb később fokozatosan egyre alacsonyabbra kerül.
Lassan kezdenek odafigyelni a magyar vállalatok a fenntarthatósági célokra, de akik belevágtak ebbe, azok közül sokaknak üzletileg is megérte.
Egyre több befektető venné figyelembe a zöldszempontokat, ha kiismerné magát a különféle minősítések dzsungelében. Márpedig ez nem jár különösebb lemondással a hozam terén.
Nincs tisztában azzal a magyar cégvezetők jelentős része, hogy milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb nehézség a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány.
Változó pénzbeáramlás és szabályozás jellemzi a befektetési alapokat. A problémákról és a kilátásokról a HVG több hazai alapkezelőt kérdezett.
Jól hangzik, hogy fenntarthatósági célokat követő cégekhez viszik az alapok a kisbefektetők pénzét, csakhogy valójában autógyárak, olajcégek vagy épp fast fashion ruhagyárak kapják a befektetések nem elhanyagolható részét.
Eddig még csak a német cégek magyar beszállítói és a legnagyobb vállalatok találkoztak azzal, hogy az új fenntarthatósági szabályok miatt jókora adatszolgáltatással kell foglalkozniuk, viszont hamarosan sokkal több cégnek kell ezzel is törődnie.
A fogyasztóknak is ajánlott olvasmány az ESG-határozó, ha tudni akarják, mennyire elkötelezett egy vállalat a zöld működés mellett.
A bankszektor, a szabályozó testületek, valamint a civil szféra is kedvezően fogadta az ESG-besorolás új uniós szabályozását, sok múlik azonban annak betartatásán.
Az elsők számára különösen hasznos lesz az ESG-megfelelőség elérése, az utolsóknak viszont hátrányt jelent majd, hogy a végére maradnak – véli Király Imre környezetvédelmi tanácsadó. A zöldre festésbe pedig a legjobb szándék mellett is bele lehet csúszni.
A magyar fogyasztók hiába próbálnak egyre inkább környezettudatosak lenni, a versenyhivatal szerint az élelmiszerpiacon szinte elvesznek a zöldállítások között. A hivatal a helyzet javítására vállalati önkorlátozást és állami beavatkozást javasol. Domokos László írása.
Miért fontos egy cég hagyatéka és hogyan gondolkodik egy fenntartható vállalat vezetője? Mi az az ESG és hol tart az alkalmazása itthon? Mi az a fánkgazdaság és mi az az ikigai? Ez mind kiderült zöld podcastunk különkiadásából.
Dinamikusan csökkenti saját karbonlábnyomát a magyar jegybank, amely harmadszor publikálta klímakockázati jelentését. A készpénzellátásnál a folytatás a bankokon és a szállítócégeken múlik. Domokos László írása.
