Egyre több fejlesztés lát napvilágot, amelyek alapja az élelmiszer-hulladék. A kérdés egyedül az: amilyen környezetbarát a végeredmény, nem annyira szennyező-e az előállítása.
A szimbolikus nyilatkozatot konkrét lépések követhetik.
Kutatók szerint a tavalyi év volt a legnyugodtabb és a legcsendesebb az óceánok élőlényei számára.
Gyorsan változó és kiszámíthatatlan világunkban időről időre újra kell definiálnunk az olyan divatos, már-már túlhasznált fogalmakat, mint a társadalmi felelősségvállalás vagy a fenntarthatóság. A Covid-járvány világszerte ráirányította a figyelmünket a nem fenntartható vagy működésképtelen gyakorlatokra, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül – sem egyéni, sem társadalmi szinten. Eljött az idő, hogy ezt széles körben is felismerjük, és saját lehetőségeinkhez mérten tegyünk a változásért.
A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb 1 százalék kétszerannyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve.
A brazil elnök hivatalba lépése óta 16 százalékkal emelkedett a letarolt területek nagysága.
Tízmilliók segítik szabad idejükben (vagy csak az okoseszközük számítási teljesítményével) a tudományt. Ez a citizen science. Elmeséljük, hogyan kezdődött, és mi is az pontosan.
Az érintetlenül maradt szárazföldnek pedig mindössze 11 százaléka természetvédelmi terület egy friss kutatás szerint.
A konténerszállító hajó hat napig blokkolta a forgalmat a tengeri átkelőn, emiatt a környéken megugrott a kén-dioxid-szennyezés. A levegőbe jutó anyagokat még az űrből is lehetett érzékelni.
Egy kutatás szerint minél idősebb valaki, annál nagyobb hőfokon mos, ez azonban nem annyira jó a környezetnek.
Két fűrészhal tetemét mosta partra a víz Floridánál, az egyik súlya a 450 kilogrammot is elérheti.
Elkezdték megjelölni a hamis tartalmakat a Facebookon, és létrehoztak egy információs központot is, ahol szakértő kutatók által ellenőrzött kulcsinformációkkal szolgálnak. A hamis tartalmak eltávolításán még nem gondolkoznak.
A legfeljebb két és fél órás, átszállás nélküli vonatúttal elérhető helyekre nem indulhatnak repülők az új szabályozás szerint.
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez azonban nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is láthatunk.
Ázsiában már több ország is betiltotta a diklofenák használatát az állatgyógyászatban, mert a szerrel kezelt haszonállatok tetemeiből táplálkozó keselyűk elhullottak.
Egy globális kezdeményezés szerint nem csak a hulladékon és a kibocsátáson, de a költségeken is sokat spórolhatnak a kórházak a fenntarthatóbb gyakorlatokkal. A kórházakban és a klinikákon keletkezik ugyanis a legtöbb egyszer használatos műanyaghulladék.
Az ALTEO kutatása arra is választ keresett, hogy melyek ma Magyarországon a legismertebb környezeti problémák.
Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.
Közel egy évtizede ezer tonna veszélyes hulladék pihent egy azóta felszámolt veszélyeshulladék-szállítással foglalkozó cég telephelyén.
Egy nagyjából 4000 háztartásból álló település éves villamosenergia fogyasztását is tudná fedezni Magyarország első vízierőműve, a több mint 100 éves gibárti létesítmény.
