Hillary Clinton amerikai külügyminiszter kedden úgy fogalmazott: az internetkorlátozás nem fogja vissza a demokratikus reformok iránti erősödő népi igényeket a Közel-Keleten és másutt, s az Obama-kormányzat kész segíteni az ellenzékieknek, hogy kibújjanak a korlátozás alól, előmozdíthassák az emberi jogok és a demokrácia ügyét az elnyomó államokban.
Az MSZP üdvözöli, és egyben történelmi pillanatnak tekinti az Egyiptomban éjszaka történt változást, amely álláspontja szerint az első, de határozott és óriási lépés a demokrácia irányába.
Az észak-afrikai arab ország egyik legjelentősebb iszlamista szervezete - amelyet a hatóságok betiltottak, de megtűrnek - "sürgős demokratikus változást", a "tekintélyuralomnak véget vető mechanizmus megteremtését", és "a hatalmi ágak valódi szétválasztását" akarja Marokkóban.
Az Európa Tanács téli ülésszakán a magyar demokrácia működéséről is vitát tartanak.
Keleties értékvilággal bír a magyar társadalom? Jeskó Józsefnek, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójának ezt az állítását vitatta Stadler János. Erre válaszol az alábbiakban a kutató.
A szabad sajtó, a szabad gondolat elnyomása még jó ideig folytatódhat az arab világban, a muszlim arab országokban csak nagyon lassan következhetnek be a pozitív változások, a tunéziai felkelés e tekintetben se nem oszt, se nem szoroz – hűti le a kedélyeket a tunéziai és libanoni fejleményekkel foglalkozó hírek kapcsán Sami al-Faradzs, aki a kuvaiti székhelyű pánarab agytröszt, a Stratégiai Tanulmányok Központjának alapító főigazgatója.
Tavaly 25 országban - köztük Magyarországon - jelentősen csorbult a politikai és a civil polgárjogok érvényesülése, és ez a demokratikus világ kevés komoly ellenállásába ütközött - állapította meg csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentésében a Freedom House washingtoni székhelyű, nemzetközi jogvédő szervezet.
Nyolc tételben elemzi az Orbán-kormány eddigi tevékenységét Kornai János nemzetközi hírű közgazdász. A Népszabadságban közölt leltárja felettébb lesújtó. A legfontosabb megállapításait szemlézzük.
Fehéroroszországgal hasonlítja össze Magyarországot kedden közzétett szerkesztőségi írásában a Washington Post amerikai napilap. A cikk írója szerint az egypártrendszerben felnőtt Orbán Viktor történelmi érzékének meg kellene akadályoznia, hogy pártja újra egypártrendszert építsen. Az írás ugyanakkor kritikával illeti az elmúlt nyolc évben kormányzó szocialistákat is.
A magyar médiatörvényről és a belpolitikai helyzetről fejtette ki álláspontját Konrád György író a Berliner Zeitung című német lap érdeklődésére.
„Készpénznek veszed a kormánykoalíció valóságmagyarázatát, ideológiáját, és e szerint írod le a mai magyar politikai közéletet. Miért?" – kérdezi Elek István Csizmadia Ervintől, és vitatja, hogy a fülkeforradalom által mandátumot kapott kormányfő és szűk környezete a demokrácia letéteményese lenne
A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nem értjük problémáink gyökereit és okait. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális.
A kormány kilátásba helyezett változtatásai inkább rontják majd sok bajjal küszködő szabadelvű demokráciánk minőségét. Nem erre adtunk felhatalmazást. Erre nem adtunk felhatalmazást – mutatott rá az LMP november 3-i budapesti tüntetésén Elek István. Beszédének szerkesztett változatát az alábbiakban adjuk közre.
Csupán arról van szó, hogy, „túlzottan karakteres a Fidesz-frakció reakciója az Ab-döntésre” - ahogy egy hidegvérű politikai elemző megfogalmazta, vagy pedig most kapott halálos döfést a jogállamiság, ahogy más kommentátorok kifejtették? Tessék választani.
A magyar demokratikus jogállam gyásznapja lesz 2010. október 26., ha Lázár János Fidesz-frakcióvezetőnek az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét jelentősen csökkentő alkotmánymódosító javaslata megkapja a szükséges többséget az Országgyűlésben - írja Nagy Attila Tibor politikai elemző.
Gyurcsány Ferenc a blogján arról ír, hogy a Fidesz "disznóságát a parlamentben nem lehet megfékezni".
Igaz, hogy a kormány pártkatonákkal tölti fel a fontosabb intézmények kulcspozícióit, mivel „szinte alig van az országban pártpolitikailag független szakember” - fejtette ki Schöpflin György, az Európai Parlament fideszes képviselője, az Orbán Viktor által életre hívott alkotmányügyi tanács tagja a hvg.hu-nak adott interjúban.
Demokrácia nem létezik ellenzék nélkül - hangsúlyozta a Die Welt című német napilapban kedden megjelenő, az újság internetes kiadásában azonban előzetesen már hétfőn délután közölt interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő cáfolta, hogy egy francia mintájú, az államfő számára nagy hatalmi jogköröket biztosító elnöki rendszer bevezetésére törekedne.
Demokráciában az interneten a szabadság barátai és ellenségei egyaránt menedékre, közösségre, szellemi táplálékra lelhetnek. Az interaktív komputerhálózatok megsokszorozzák a különben elszigetelt személyek lobbierejét, hangját, panaszát vagy frusztrációját. A politikai hatalom viszont – irányíthatatlansága, teljességében ellenőrizhetetlen jellege miatt – nemigen tud vele mit kezdeni. Képtelen úgy szabályozni, mint egyéb közlő felületeket.
Magyarország polgárai mind a mai napig nem állapodtak meg egymással az együttélés alapvető szabályaiban. Magyarul: nem kötötték meg a maguk „társadalmi szerződését”. Mikor s hogyan lehetne megkötni egy igazi társadalmi szerződést, amelyet többé-kevésbé mindenki méltányosnak találna? A szerző felvetéseit vitára bocsátja.
