Van egy csendes fordulópont valahol a negyvenes évek táján: a délutáni fáradtság makacsabb lesz, a nadrág kicsit máshogy áll, egy rövidebb éjszakát pedig napokig nyögünk. Könnyű a korra fogni – pedig gyakran nem az évek beszélnek, hanem az anyagcsere. És ha megtanuljuk olvasni a jeleit, időben tehetünk azért, hogy tovább maradjunk formában.
Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.
Az idősebb generációk férfi tagjai ritkán beszéltek arról, ha valami megváltozott a testükben 50 felett. De ma már tudjuk, mennyire fontos az, hogy ne legyintsünk egyes tünetekre azzal, hogy „a korral jár”. Cikkünkben megnézzük, mi az, ami valóban csak az életkor velejárója – és mi az, amivel mégis foglalkozni kell?
A hosszú ülés és a rossz testtartás nem csak hátfájdalmat okoz, de hatással lehet az anyagcserére, a vérkeringésre, az energiaszintre és az alvásminőségre is. Erről az összetett hatásmechanizmusról beszélgettünk Dr. Pajk Melitta mozgásterapeutával és Ivanov Ivánnal a BioTechUSA-cégcsoport felsővezetőjével.
Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan változnak a szervezet igényei a menopauza idején, milyen étrendi ajánlások segíthetnek a csontok védelmétől a testsúlykontrollon át a hőhullámok mérsékléséig, és elmondjuk, hogy miért nem elegendő egyedül az étrend megváltoztatása a tünetek kezeléséhez.
Változókorban sokan tapasztalják, hogy ugyanazzal az életmóddal egyre nehezebb megőrizni a korábbi testsúlyt és energiaszintet. Ez az időszak jóval többről szól néhány pluszkilónál: a hormonális átalakulás az egész szervezetre hatással van, az anyagcserétől az izomtömegig, a csontsűrűségtől a szív- és érrendszer állapotáig. A szakemberek szerint ezért ilyenkor már nem elegendő diétázni vagy időnként sportolni. A cél az olyan fenntartható életmód kialakítása, ami csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és segíti a minél hosszabb, egészséges életet.
Egy nagyszínpados koncert végén hömpölygő tömegek nyúlnak szinte egyszerre a telefonjukért, és természetesnek veszik, hogy az üzenet elmegy, a videó feltöltődik, a hívás pedig nem szakad meg. A One Magyarország technológia vezérigazgató-helyettese, Szabó István részleteiben mesélt nekünk arról, milyen összehangolt technológiai- és humánerőforrás szükséges ahhoz, hogy a fesztiválozók digitális élményei is zökkenőmentesek legyenek.
Az aranyér nem válogat: a hiedelemmel szemben nem csak az időseket érinti, ráadásul mindkét nem esetében gyakran előfordul. Mivel azonban kényes helyen van, nehezen beszélünk róla vagy kérünk tanácsot, így az azzal kapcsolatos hasznos és alapvető információk sem jutnak el hozzánk könnyen.
Amikor a szervezetben valamilyen szövethiány vagy sérülés keletkezik, a közgondolkodás hajlamos magára a sebre – annak méretére, mélységére vagy jellegére – fókuszálni. A modern élettani szemlélet azonban rámutat, hogy a regeneráció sikeressége és gyorsasága nem egy izolált folyamat eredménye. A gyógyulás minőségét és ütemét alapvetően meghatározza az a környezet, amelyben a sérülés elhelyezkedik.
Ausztria északi részén van egy régió, amely gyökeresen szembe megy a modern világ trendjeivel. Ez a vidék azoknak a tudatos utazóknak való, akik nem a kötelező látnivalók gyors kipipálására törekednek, hanem helyeket, kultúrákat és történeteket szeretnének mélységében megismerni.
Számtalan olyan egészségi probléma létezik, ami kezdetben csak kisebb kellemetlenséget okoz, így esetleg nem fordítunk időben kellő figyelmet a kezelésére és gyógyítására. Ezek az apróságok aztán igen kellemetlen, fájdalmas betegséggé is nőhetnek. Erre jó példa az aranyér, amiről nehezen beszélünk, pedig, ha időben és jól kezeljük, sok fájdalomtól, bosszúságtól és akár költségtől is megkímélhetjük magunkat.
A beruházások sikerét gyakran már az első döntések meghatározzák – erről beszélgettünk a beruházói oldalt képviselő projektmenedzsment-partner, a CÉH zRt. vezető szakértőivel, Kégl Árpáddal és Horváth Miklóssal.
Ma már van, ahol robotok segítik a sebész kezét, minimálisan invazív technikák váltják fel a nagy metszéseket, az altatás mellékhatásai pedig töredékére csökkentek. Ha megkérdezünk valakit arról, mi volt a legnehezebb egy műtét kapcsán, a válasz ritkán a beavatkozás maga. A műtét utáni felépülés nagyon fontos, sokszor mégsem fektetünk rá akkora hangsúlyt, amennyit kellene.
A műtétekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint valami tiszta választóvonalról: túl vagyunk rajta, a nehezén már átmentünk, innentől pedig a szervezetünk teszi a dolgát. És valóban, sok beavatkozás után a gyógyulás néhány hét alatt szépen, kiszámítható ütemben halad előre. Az ember napról napra érzi, hogy jobban van, a kellemetlenségek lassan háttérbe szorulnak, a történet pedig fokozatosan lezárul. Csakhogy nem minden műtét utáni regeneráció ennyire egyenes vonalú.
A sport nemcsak az izmokat, hanem a vastartalékunkat is próbára teszi. A vashiány pedig nemcsak fáradékonyságot, hanem komoly teljesítménycsökkenést is okozhat – még akkor is, ha az edzésterv tökéletes.
Ma már nemcsak azt nézzük meg alaposan, hogy mi kerül a kosárba, hanem azt is, hogy az adott termék honnan származik, milyen hatással van az egészségünkre, és miként befolyásolja a környezetünket.
A vashiány sokakat érint, mégis sok hamis információ kering róla a közbeszédben. Megmutatjuk, melyek ezek, és azt is, mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük vagy legyőzzük ezt a hiányállapotot.
„Mit keres itt egy 66 éves ember?” – ez volt az első gondolat, ami végigfutott Kiss László fején, amikor először belépett egy mosonmagyaróvári edzőterembe. Attól tartott, hogy a kora miatt majd kinevetik, furcsán néznek rá, és nem találja a helyét a súlyzók között. Ma, tizenkét évvel később, 78 évesen már több mint száz verseny van mögötte, tizenhatszoros világbajnok, és története sokak számára bizonyítja, hogy a mozgásnak valóban nincs korhatára.
Általában megnyugszunk, amikor a rutin vérvizsgálat eredménye rendben van és sehol sem jelez eltérést. De van egy fontos érték, amit gyakran nem néznek – pedig már korán jelezheti a vashiányt. A ferritinszint segíthet időben felismerni azt, amit a hagyományos vérkép még nem mutat.
A vállalatokat érő kibertámadások harmadában a bank nevében történő telefonhívással verik át a csalók az áldozataikat az OTP Bank friss adatai szerint. Sonjic Lászlóval, az OTP Bank biztonsági vezető tanácsadójával arról beszélgettünk, milyen módszerekkel veszik célba a cégeket a szervezett bűnözői körök és hogyan lehet a leghatékonyabban védekezni ellenük.
