A Németország sorsát évtizedeken keresztül irányító nagy pártok, a CDU és az SPD mindhárom eddigi idei tartományi választáson vesztettek, egyes helyeken jelentéktelenné zsugorodtak, miközben a szélsőségesek előretörtek.
A CDU 81 éves történetének leggyengébb eredményét érte el a Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben vasárnap tartott választáson: kiesett a tartományi parlamentből, mivel nem érte el az 5 százalékos küszöböt. A szélsőjobboldali AfD az előzetes eredmények szerint 38,2 százalékkal győzött.
A győzelem ellenére nem valószínű, hogy a szélsőjobboldali párt kormányra is kerül, lévén, hogy a második helyre befutó SPD alig két százalékkal maradt el mögötte és a szocdemeknek, ellenben az AfD-vel, képesek lesznek koalícióra lépni másokkal.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) révén a nácik bukása óta először szélsőjobboldali párt aratott nagyarányú győzelmet az ország egyik tartományában, s ennek a szövetségi köztársaság egészére kiható következményei lesznek. Az aktuális kérdés, sikerül-e kormányt alakítania, amihez egyedül nincs többsége.
Jacenyuk volt ukrán kormányfő és Petraeus volt CIA-főnök közös cikkben vázolja, mit kellene tennie a Nyugatnak Ukrajnáért. Van európai alternatívája amerikai Patriotoknak. A kanadai kormányfő megmutatja Európának, miként kell szembeszállni Trumppal. A CDU fő problémája az AfD-vel szembeni tűzfal. Témák és vélemények a világsajtóból.
A Zöldek a CDU-val léphetnek ismét koalícióra, kétharmados többségük lesz a tartományi parlamentben.
Az AfD öt éve még csak 5,1 százalékot kapott, míg most 14,5 százalékon álltak meg.
Johann Wadephul személyében hat évtized és szociáldemokrata, szabaddemokrata, zöld elődök után lesz újra kereszténydemokrata külügyminisztere Németországnak.
A konzervatív-szociáldemokrata koalíció azt üzeni, hogy Németország visszatér a világ színpadára.
A megállapodás már csak a két párt küldötteinek, illetve tagságának jóváhagyására vár.
Válogatásunk a mértékadó lapok gyorsértékeléseiből.
Így a győztes CDU-CSU szövetségnek elegendő a SPD-vel megállapodnia a kormányalakításhoz.
Jelentős kockázatot vállalt Orbán Viktor azzal, hogy a német parlamenti választások hajrájában feladta eddigi semlegességét, és a populista-szélsőjobboldali AfD oldalára állt, sőt vendégül látja Alice Weidelt, a párt társelnök-kancellárjelöltjét. Szemben azonban Donald Trump megválasztásával, Berlinben nehezen képzelhető el olyan fordulat, ami azonnali hasznot hajtana a magyar kormányfőnek.
A német fővárosban elérhette a 250 ezer főt is az a tömeg, amely a CDU és a szélsőjobboldali AfD együttműködése ellen tiltakozott.
Az ellenzéki képviselők közül nem mindenki szavazott a törvényjavaslatról, így nem ment át a tervezet.
Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.
A nagyobb német pártok megállapodtak: a bizalmi szavazás december 16-án, az előrehozott választások február 23-án lehet.
A szélsőjobb előretörésével végződött hétvégi német tartományi választások komoly figyelmeztetést jelentenek a berlini szövetségi kormánynak, és látleletet adnak a keletnémetek elégedetlenségéről egy évvel a jövő évi országos parlamenti választás előtt.
Türingiában egyértelműnek tűnik az AfD első helye a felmérések szerint, Szászországban a CDU-t mérték minimálisan erősebbnek.
Meg kell állítani a parlament alsóháza, a Bundestag létszámának növekedését – erről döntött a német alkotmánybíróság, amelynek függetlenségét kormánypárti és ellenzéki összefogással szándékoznak megszilárdítani.
