Mára a technológiai feltételek teljes mértékben adottak ahhoz, hogy egy település okossá avanzsáljon. De mégis mikor mondhatjuk azt, hogy egy város vagy falu valóban okos? Milyen komponensei, feltételei vannak a folyamatnak? A válaszok megtalálásához 10 olyan projektet hívtunk segítségül, amelyek fényesen bizonyítják, hogy micsoda potenciál rejlik a témában.
Alaposan fel kell kötnie a felkötnivalót annak, aki épp új tévékészülék beszerzését fontolgatja, hiszen a leírásokban és prospektusokban csak úgy röpködnek az egzotikus rövidítések. De vajon mire jó ez az egész? Kell ez egyáltalán? Képernyő-felbontással kapcsolatos kisokosunk következik.
2016 júniusában a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból. Ez a hír akkor sokkolta a világot, senki nem gondolta volna, hogy ez megtörténhet. Most már nincs visszaút, és egyelőre úgy tűnik, ebből jól nem jöhet ki az Egyesült Királyság. Mi a helyzet most? Hogyan jutottak idáig a britek? Milyen hatással lesz a kilépés Európára és Magyarországra? Dr. Arató Krisztinával, az ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi tanárával beszélgettünk.
Elvis képes volt repülőre ülni érte az éjszaka közepén, több helyen „meggyűlt a baja a törvénnyel”, és legegyszerűbb fajtája régen ínyencségnek számított. Hogy miről beszélünk? A szendvicsről, melynek kultúrtörténete színesebb és izgalmasabb, mint valaha is gondoltuk volna.
A munkahelyi alvás, de még akár egy hosszabb, pihentető séta is az épületen kívül tabunak számít sok hazai munkáltató számára. Holott nem egy kutatás bizonyítja, hogy a munkahelyi pihenés és alvás nem csak a dolgozó, de a hosszú távú munkáltatói célok szempontjából is nagyon hasznos lehet. Mi bizonyítja ezt? És hogy állnak magyar cégvezetők a munka közbeni relaxációval?
Hetedével kevesebb nemfizetési eljárást kezdeményeztek 2017-ben Magyarországon, és csökkent a felszámolások és a kényszertörlések száma is. Ez mind nagyszerű hír, ám a cégeknek most kell igazán odafigyelniük a partnereikre, mert a pozitív eredmények ellenére a fizetési morál nem változott.
Szülőnek lenni elsősorban kötelesség, és másodsorban jog, ami azt jelenti, hogy a szülő akkor hivatkozhat a jogaira, ha már minden kötelezettségét teljesítette. Ehhez képest nagyon keveset tudunk a gyerekek jogairól – állítja az ELTE ÁJK gyermekjogi képzésének vezetője, Szeibert Orsolya. Interjú.
Tavaly nyáron hirdette meg a Telenor második Accelerate programját, amelyen keresztül a legígéretesebb magyar startupoknak nyújt támogatást, hogy a cégek minél előbb kiléphessenek a nemzetközi piacra. Az idei „évfolyam” három nyertesével beszélgettünk arról, hogyan segítette őket a nemzetközi telekommunikációs cég kezdeményezése.
Egy friss kutatás szerint bár a digitális világ már szinte minden magyar életének része, mégis generációnként igen változó lehet az ahhoz való hozzáállás. Míg a fiatalok már nem is tudják elképzelni, milyen lehetett a világ okoseszközök és internet nélkül, addig az idősebbek jellemzően még külön kezelik a virtuális és a valós világot. De mit lehet tenni azért, hogy a digitalizáció az idősebb generációk számára is a már most rendelkezésre álló lehetőségek tárházát jelentse?
A hazai vállalkozások tizede már online számlázóprogramot használ, mások meg azért válthatnak, mert a 100 ezer forint feletti áfa-tartalmú ügyleteket július 1-jétől kötelező lesz bejelenteni a NAV-nak – derül ki az eNET és a Számlázz.hu felméréséből.
Hát- és derékfájás, visszerek, lábgörcs – csak néhány a terhesség során beköszöntő kellemetlen testi tünet közül. Ám ma már egyre több olyan mozgásforma és szolgáltatás áll a kismamák rendelkezésére, melyek képesek enyhíteni a fájdalmakat, és felfrissítik, könnyedebbé teszik az egyre elnehezülő testet.
Egyre magabiztosabbak a magyar cégvezetők, ha a saját vállalkozásuk jövőjéről kérdezik őket. Mivel most minden „rózsaszín”, kevesen foglalkoznak az évek óta problémás ügyekkel – mindenekelőtt a munkaerőhiánnyal –, pedig a lendület nem tart örökké. A PwC Magyarország szakértőit kérdeztük a friss vezérigazgatói felmérés tanulságairól.
Ahogy Finnország oktatási rendszerével, úgy Lengyelország modern múzeumaival, a nemzeti emlékezet és a történelmi múlt méltó ápolásának gyakorlatával mutat követendő példát a nagyvilágnak. Tényleg a galériák szerepének újraértelmezése lenne a mai közép-kelet-európai sikertörténet?
Ma már nem lehet szitokszó az offshore Magyarországon sem, hiszen a hazai szabályok megváltozása kvázi elismerése annak, hogy egy offshore cég alapításának oka elsősorban nem az adóelkerülés. Mivel már az adóparadicsomok is szolgáltatnak adatokat más országoknak, annak sem kell félnie, aki üzleti partnerként kerül kapcsolatba egy offshore céggel.
Ajándékgyűjtés nélkülöző gyerekeknek angyalként, egy innovatív magyar falu, melynek fejlesztéseit egy nagyváros is megirigyelné, és egy weboldal, ami által nem idegenek lakhatnak egymás mellett, hanem a szomszédok valóban jóbarátok lehetnek. Három alulról jövő kezdeményezés, ami a digitalizáció erejével teszi szebbé az emberek életét – és a világot.
Olyan alacsonyak a lakáshitel-kamatok, hogy most még annak is érdemes megfontolnia a kölcsönigénylést, aki megtakarításaiból is elő tudná teremteni az új vagy használt ingatlan vételéhez, felújításához vagy bővítéséhez szükséges pénzt.
Vezetőként hogyan tudjuk csökkenteni a fluktuációt, hogyan biztosíthatjuk apró változtatásokkal a dolgozók egészségvédelmét és elégedettségét?
Manapság már akkor sem kell pánikolni, ha a nekünk súlyos pénzekkel tartozó személy vagy cég egy másik uniós tagállamba távozott. Ha ugyanis tudjuk a címét, kezdeményezhetünk vele szemben európai fizetési meghagyásos eljárást, ami nagyban hasonlít a hazai „párjához”.
A digitalizáció korában egyre több munkakör működését változtatják meg az azokat kiszolgáló, egyre fejlettebb eszközök és rendszerek. Ez a modernizáció nem csak új feladatokat és felelősségi köröket eredményez, de a munkaadók elvárásait is megváltoztatja a munkavállalók felé és fordítva.
Életünk valamennyi területén gőzerővel tör előre a digitalizáció, megkönnyítve ezzel ügyes-bajos dolgaink elintézését, miért pont a könyvelés lenne ez alól a kivétel? De vajon kell-e félniük a könyvelőknek attól, hogy a kézi számlázásról elektronikusra való áttérés miatt nem lesz munkájuk? Utánajártunk, hogy e félelem mennyire megalapozott a szakmában, hogyan alakítja át a digitalizáció a könyvelők munkáját, változtatja meg feladataikat, milyen új készségeket kíván meg tőlük és hol tartanak a változáshoz való alkalmazkodásban.
