#böjt





Miért baj az, ha folyamatosan eszünk, és a böjtölés hogyan hosszabbíthatja meg az életet?

Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy azok az emberek, akik már attól is híznak, hogy ránéznek egy salátára, evolúciós sikertermékek? Vagy ha arról beszélnénk, hogy a kalóriahiány, az időszakos böjtölés akár élethosszabbító hatású is lehet? A táplálkozásunkkal, a fogyással, az alkoholfogyasztással kapcsolatos viszonyunkat és gondolkodásunkat huzalozzuk újra Schwab Richárd belgyógyásszal, gasztroenterológussal.








Ramadán – pillanatok az iszlám szent ünnepéből – Nagyítás-fotógaléria

Befejeződött a Ramadán, kezdődhet az adakozás – az iszlám szerint a testi-lelki megtisztulás időszaka alatt a pokol zárva tartja kapuit. Az elmúlt hónap alatt a hívők hagyományaik szerint napkeltétől napnyugtáig böjtöltek: tartózkodtak az evéstől, az ivástól, a testi örömöktől, kerülték az erőszakot, a dühöt, a vágyat, az irigységet. A böjt mentességét csak az utazók, a terhes anyák, a tizennégy éven aluli gyermekek, a betegek, valamint a csatában harcolók élvezhetik.





"Itt forgatták a Lányok a hentesnél című felnőttfilmet"

A cél, hogy eljöjjön végre a Kánaán, ahol szabadon fröccsen a kolbászzsír – a mottó erős, de vannak olyan elvetemült húsimádók, akik száz százalékig magukénak érzik. De miért is olyan jó napindítóként a hentesnél bedobni egy véres hurkát? Elmerültünk a budapesti lacikonyha-rengetegben, hogy közelebb kerüljünk a gasztrokánonból kilógó hentesezés varázsának megértéséhez. Teszt antiböjtölőknek.





Hétfőtől böjtölnek az iszlám országokban

Megkezdődik az iszlám hívők szokásos éves böjti időszaka, a ramadán: a muzulmán holdnaptár kilencedik hónapja a hold járásától függően 29 vagy 30 napos, és a Gergely-naptár szerint minden évben tizenegy nappal korábban kezdődik.