Elkezdte vagdosni magát, kilenc kilót fogyott, és elzárkózott a családjától egy tinédzser miután beszélgetésbe elegyedett egy chatbottal, ami már mások öngyilkosságában is szerepet játszhatott.
Teljes generációk nőhetnek fel a nyelvi képességek csökkenésével, a beszédértés zavaraival küzdve, ami kihathat a jövő társadalmának egészére – figyelmeztetnek a poszt-covid hatásait vizsgáló magyar tudósok.
Október 28-án megjelent a HVG-n egy cikk, amelyben három olyan család helyzetét jártuk körbe, akik súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiúkat nevelnek. A fiúk agresszívak és bántják a szüleiket. Cikkünk megjelenése után jelentkezett nálunk két olyan szakember, akik érintettek a cikkben szereplő egyik fiú és családja történetében. Levelükben a cikkben megszólaló Stefanik Krisztina, az MTA–ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport vezetőjének egyes állításaira reagáltak. A levelet változtatás nélkül közöltük, és ezt tesszük most Stefanik Krisztina levelével is, amely a két szakember állításaira és az eredeti cikkre reagál.
Október 28-án megjelent a hvg.hu-n egy cikk, melyben három olyan család helyzetét jártuk körbe, akik súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiúkat nevelnek. A fiúk agresszívak és bántják a szüleiket. Cikkünk megjelenése után jelentkezett nálunk két olyan szakember, Solt Anna gyógypedagógus és Madarassy-Szűcs Anna gyermekpszichiáter szakorvos, akik érintettek a cikkben szereplő egyik fiú és családja történetében. Levelükben a cikkben megszólaló Stefanik Krisztina, az MTA–ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport vezetőjének egyes állításaira reagálnak. A levelet változtatás nélkül közöljük.
Három család, három súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiú. Mindhárom agresszív, bántja a szüleit, van, ahol naponta. Nincs intézmény, amely fogadná őket, majd csak akkor, ha nem lesz erőszakos. A szülők féltik a kisebbik testvért, sorfalat állnak, hogy el tudjon menni WC-re. És féltik egymást is. Volt, hogy a gyereket a pszichiátriára, a nevelőapját a sürgősségire kellett vinni egy roham után. Az intézményrendszer cserben hagy, ezért önként adják a gyereküket állami gondozásba. De addig is túl kell élni valahogy. Eszter, Zoltán, Alíz és Lilla története.
Fejérvári Zoltán azt írja, „ma Magyarországon nagyon-nagyon sok ember van végletesen kiszolgáltatott, reménytelen helyzetben”, és ő is közéjük tartozik.
Az édesanyja nem érzi biztonságban gyerekét, akit az óvónők Mauglinak csúfoltak, de a Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat megfelelőnek találja az intézményt.
A retina alapos vizsgálatával nemcsak azt lehet megmondani, ha valaki autizmusban szenved, hanem azt is, hogy milyen súlyosak a tünetei. Erre képeztek most ki egy mesterséges intelligenciát.
Hiába viselte a gyerek és az édesanyja is a másoktól türelmet kérő, autizmust jelző kitűzőt, az egyik szolnoki busz sofőrje kiabálni kezdett a gyerekkel, aki egy becsomagolt szendvicset vitt fel a járműre. A Volánbusz Zrt. közölte, hogy kivizsgálják az ügyet.
Amerikai kutatók szerint genetikai és környezeti tényezők együttes hatása állhat az autizmus, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyre gyakoribb kialakulása mögött. Most ez utóbbi, vagyis a környezeti tényezők listájára vettek fel két újabb tételt.
Megsemmisítették a gyermekek otthongondozási díjáról (GYOD) szóló törvénynek azt a részét, amely kizárta a juttatásból a hozzátartozók egy részét. Még a bepanaszolt döntést hozó állami hivatal is érezte, hogy nincs rendben a döntése.
Az autizmus tünetei ugyanúgy hatnak a szülőkre a különböző országokban, ám a szülői jóllét már a kultúra függvénye – derül ki egy nemzetközi felmérésből. Magyarország rosszul áll e téren.
Az Instagramon jelentette be James McClean, az ír labdarúgó-válogatott játékosa, hogy nemcsak lányánál, nála is autizmust diagnosztizáltak a szakemberek.