Ismét megajándékozza a Google a főiskolára és egyetemre járókat, és nem is akárhogyan. Aki jogosult, és él a mesterséges intelligenciához kapcsolódó ajánlattal, az sok tízezer forintot is megtakaríthat egy évben.
A Vatikán és az UNESCO más nyelven beszél, de ugyanazt kérdezi: hogyan maradhat az ember felelős a saját technológiai jövőjéért? Soós Gábor AI-innovációs stratégiai tanácsadójának, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának volt főtitkárának írása.
Egy politikus mindig olyan témákkal kampányol, amelyekről úgy véli, hogy fontos a választóinak. Úgy tűnik, az Egyesült Államokban immár a mesterséges intelligencia is ilyen probléma lett, és igencsak előkelő helyre tornázta fel magát. Igaz, a republikánusok és a demokraták más-más helyekre teszik a hangsúlyt.
Lehet, hogy csak apró tűszúrás a mesterséges intelligenciába (AI), talán csak jelképes tiltakozás a nagy techvállalkozások gátlástalan adatbányászata ellen, de egy brazil kreatív stúdió legalább megpróbálta.
Októberben rendezik meg a nemzetközi AI-konferenciát, melynek szervezői arra az utóbbi időben gyakran felmerülő kérdésre koncentrálnak: alátámasztható-e bizonyítékokkal, hogy ha egy cég elkezdi használni a mesterséges intelligenciát, akkor abból előnye származik? Az Ai Everything Abu Dhabi 2026 konferencián a terület fejlődését meghatározó nyugati és keleti cégek szakemberei is ott lesznek, megmutatják újdonságaikat.
Több legyet ütne egy csapásra egy amerikai startup ötlete: megmutatják, hogyan lehetne a növekvő AI-számítási igényeket megújuló energiával és olcsó, természetes hűtéssel kiszolgálni.
Ha már nem lehet tovább zsugorítani, akkor építkezzünk felfelé. Az új módi érthető: a szilíciumlapkákra helyezhető memóriák száma lassan eléri a fizikai korlátot. Felfelé viszont még szabad az út, ezért is választotta a SanDisk és a Kioxia ezt a megoldást, amellyel sikerült létrehozniuk a világ legnagyobb sűrűségű 3D NAND flash memóriáját.
Az interneten is megváltozott valami a mesterséges intelligencia térnyerésével párhuzamosan. A netforgalom egyre nagyobb részét immár nem emberek, hanem automatizált programok generálják, és mindeközben szó sincs arról, hogy az emberi forgalom csökkenne.
Az adatközpontok veszteségeinek csökkentésére hivatott egy új piezoelektromos chip. Bár a működési elve nem újdonság – „rezgéseken keresztül” továbbítja az energiát –, amerikai kutatók egy már meglévő megoldással kombinálták. Hibrid áramkörük jelentős hatékonyságnöveléshez vezethet a mesterséges intelligencia világában – ez pedig megannyi szektorra hatással lehet.
Tele van a sajtó azzal, hogy a mesterséges intelligencia alkatrészigénye miatt hiánnyal, illetve folyamatosan emelkedő árakkal kell szembenézni. Ez utóbbi viszont – állítja egy szakértő – egészen egyedülálló jelenség, történelmi anomália az elektronikai iparágban.
Ha megkérdeznénk tíz webshopvezetőt, mi hiányzik nekik a leginkább a fejlődésükhöz, a legtöbben nem az információ hiányát mondanák, hanem épp az ellenkezőjét. Reggel jön egy hírlevél az új Google-frissítésről, délben egy LinkedIn-poszt arról, hogy az AI mindent felforgat, majd este egy webinár, ami szerint holnaptól máshogy kell csinálni mindent. Vélt vagy valós tudásból és impulzusból tehát nincs hiány, a baj inkább pont az, hogy egyre nehezebb megmondani, melyik jelzés ér valóban valamit, és melyik csak háttérzaj.
Ez az a pont, ahol egy jól összerakott szakmai nap többet ér, mint egy fél éves tanulási szakasz egymagunkban. És éppen erre készülünk a 2026-os E-Kereskedelmi Konferencián, melyen a következő, legégetőbb témák kapnak helyet.
Az óriási adatközpontok hűtése sok esetben költséges és energiapazarló, viszont létezik egy szinte ingyenes módszer is: a hűvösebb, külső levegővel történő hűtés. Egy új kutatás szerint viszont ez az olcsó és hatékony stratégia nemsokára már nem fog működni, mivel a klímaváltozás lassan teljesen ellehetetleníti.
Egyelőre csupán ötlet, pontosabban nagyon korlátozottan elérhető béta alkalmazás a mesterséges intelligenciával (AI) hajtott Gem böngésző. A a felhasználó kezébe adja a felület irányítását, viszont a kiadók bizonytalan helyzetbe kerülhetnek.
Az elmúlt pár évben kevés technológiai téma váltott ki akkora érdeklődést – és ugyanennyi bizonytalanságot –, mint a mesterséges intelligencia. Naponta jelennek meg hírek arról, hogy az AI átveszi az emberek munkáját, miközben egyre több vállalat építi be a működésébe a generatív mesterséges intelligenciát, az automatizációt vagy az intelligens döntéstámogató rendszereket.
Miközben az AI-t egyrészt a chipek, a modellek és a szabályok alakítják, legalább ennyire meghatározó, milyen forrásokból merítenek a rendszerek, és milyen intézmények garantálják a tudás hitelességét.
Egyre nagyobb szerepet szánna a platformján a mesterséges intelligenciának a Spotify. A cél, hogy növelje előfizetéses felhasználói táborát. Többen viszont attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia bevonása olyan változásokat indít majd el, amelyek esetleg kezelhetetlenek lesznek.