Alice Weidel úgy nyilatkozott, ha a pártja hatalomra kerül, megpróbálja megreformálni az Európai Bizottságot, de ha nem megy, akkor a németeknek el kell gondolkoznia azon, mit nyertek a britek a kilépéssel.
A német államfő is kiállt a tiltakozók mellett.
A tiltakozást az váltotta ki, hogy a szélsőjobboldali párt tagjai is megjelentek egy találkozón, amely a bevándorlók kitelepítésével foglalkozott.
Az utakat lezáró gazdákkal és a sztrájkoló mozdonyvezetőkkel lehet tárgyalni, de a szélsőségesek erősödésének kockázatai nehezen kiszámíthatók.
Manfred Weber szerint újra meg kellene vizsgálni, Magyarország teljesítette-e az elvárt feltételeket, és így lehet-e utalni a 10 milliárd eurót, amelynek kifizetését korábban felfüggesztették. Az ENSZ ma már képtelen megakadályozni a háborúkat, újra kellene gondolni ezt a mechanizmust, írja a Washington Post biztonságpolitikai szakértője. Éleződik a konfliktus Izrael és a Hezbollah között. Orbán Viktor különös autokrata barátait vizsgálja a Die Presse. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Épp mielőtt elfoglalhatta volna a helyét a bajor parlamentben.
A Die Weltben publikáló Mathias Döpfner, a Springer-konszern vezérigazgatója szerint új szintre lépett a fejlett demokráciák destabilizálása, világháborús veszély fenyeget. Több lap, így a New York Times és a The Times is az izraeli konfliktus kiszélesedésétől tart. A Bloomberg és az Euractiv a pekingi csúcs eseményeit és annak lehetséges következményeit, hatásait elemzi. Az Euractiv kiemeli, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen uniós vezető a tanácskozáson. Timothy Garton Ash a lengyel választások eredményét üdvözli a Guardianben, azonban szerinte Jaroslaw Kaczynskinak még "van egy-két piszkos trükk az inge ujjában".
A Die Presse szerint Orbán Viktor lelki szemei előtt a kényszeriparosítás ábrándja lebeg. Az Amnesty International volt igazgatója szerint hiba volna, ha Izrael túlreagálná a Hamász támadását, írja a Guardian. A Der Standard szemleírója szerint Európában és Amerikában is "nyomulnak a rombolás erői". A Süddeutsche Zeitung nem sok jót vár Robert Ficótól, jelesül azt, hogy csak a demokrácia látszatát tartja majd fent. Az Economist szerint hatalmas a tét a vasárnapi lengyel választásokon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Politico és a Süddeutsche Zeitung is arról ír, hogy milyen kommunikációs és politikai zűrzavar alakult ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős EU-biztos bejelentése nyomán, mely szerint befagyasztják a Palesztin Hatóság számára folyósított segélyt. Az izraeli helyzetről, az izraeli hadsereg válaszcsapásáról ír a Washington Post. A Neue Zürcher Zeitung a lengyel választás előtti helyzetet elemzi. A Guardian az EU bővítésének kérdésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A brüsszeli cáfolatok ellenére a Politico és a Die Presse is úgy tudja, hogy a magyar kormány hozzájuthat az EU-s pénzek egy részéhez. A Washington Post a szélsőjobb németországi nyomulásáról ír. A Bloomberg szerint a lengyel-ukrán gabonavita Putyinnak jó. Ez a hvg360 válogatása a világlapok cikkeiből.
Zajlik a helyezkedés a jövő évi európai parlamenti választások előtt, bár a német szélsőjobb tisztában van azzal, hogy Orbán Viktor nem léphet velük szövetségre, "a magyarországi német befektetők miatt".
Egy hónap múlva választásokat tartanak a legnagyobb német tartományban, Bajorországban. A kampányhajrában robbant a sztori a miniszterelnök-helyettes, Hubert Aiwanger antiszemita röpiratáról. A tartományt 1946 óta vezető kormánypárt, a CSU vezetője, Markus Söder hálátlan feladatot kapott: egyben tartani a tábort és a kormányt, miközben a koalíciós párt vezetőjét antiszemitizmussal vádolják. A dolgát az érintett sem könnyíti meg, áldozatként tünteti fel magát, akit a sajtó üldöz, miközben nem csinált semmi rosszat. Az ügy alapjaiban forgathatja fel a német közvélemény viszonyát az antiszemitizmushoz, aminek a szélsőjobb örül a legjobban.
A Putyin-barát populista Robert Ficónak jók az esélyei a közelgő szlovákiai választáson. Orbanizálódás fenyeget Európában az osztrák liberális párt, a NEOS szerint. Két mozifilmet is bemutatnak Bécsben Sebastian Kurzról. Veszedelmes az AfD tartós népszerűsége, de nem meglepő. Joe Biden fél fegyvereket küldeni Ukrajnának, ezzel Putyinnak kedvez. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A németeknek menekülőutat kell keresniük a fasiszták elől. Zelenszkij repes az örömtől, hogy F-16-osokat kap, de az időzítéssel van egy kis probléma. Kína beleütközött a demográfiai falba. Trump beleköpni készül republikánus vetélytársai levesébe. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Mathias Döpfner, az EU egyik legnagyobb médiavállalata, a jobboldali Axel Springer Kiadó vezérigazgatója szerint Németország lefelé tart, gazdaságilag és egyébként is. Ám ahelyett, hogy a nemzet nekifeszülne a szélsőjobb által meglovagolt problémák rendezésének, inkább bagatellizálja azokat. Így nem csoda, hogy felfelé tart a szélsőjobb.
Putyin a hírek szerint Törökországgal és Katarral kíván megállapodni, hogy Afrikába adjon el gabonát. Az AfD akkora veszélyt jelent a demokráciára nézve, amekkorával a II. világháború óta nem nézett szembe Németország. Szerbiában is erősíti pozícióit Kína. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Egyelőre még politikai karanténban vannak, de számolni kell azzal, hogy az AfD nem csupán koalíciós partner lehet, hanem akár (helyi) kormányzati összefogások élére is állhat, írja Anheier a Project Syndicate-en.
A szélsőjobboldali AfD felemelkedése azt bizonyítja, hogy növekszik a távolság a szavazópolgárok és a megválasztott vezetők között. Ám abból nagy problémák származhatnak, ha megerősödik egy szélsőjobbos, Amerika-ellenes, az EU-t és a globalizációt elutasító erő.
Fogyatékkal élők érdekeit képviselő aktivisták és vezető politikusok felháborodtak az AfD vezetőjének javaslatán.
Nem lehet hozzászokni a német AfD sikereihez, írja a Süddeutsche Zeitung. A Daily Telegraph egy brit katonai szakértőt idéz, aki szerint Ukrajna megtalálta az orosz hadsereg gyenge pontját. Ugyanez a brit lap vezércikkében fejtegeti, hogy Kína talán már nem olyan lelkes támogatója az orosz törekvéseknek. A Bloomberg szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök talán az arany középutat választja az igazságügyi "reform" ügyében. Joe Biden bizonyos tekintetben Donald Trump nyomdokaiban halad, fejti ki a Financial Times neves szemleírója. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
