Hatalmas adatközpontot épít Kína, ám ezúttal a víz alatt. Ezzel rengeteg elektromos energia és értékes édesvíz spórolható meg, hiszen a hűtési feladatokat 35 méter mélységben a víz fogja ellátni.
Az O'Reilly's Cloud Adoption riportja szerint már 2021-ben a vállalkozások több mint 90%-a használt vagy tervezett bevezetni valamilyen formában felhőszolgáltatásokat (ez az arány a nagyvállalatok között 94%), a piac pedig 2028-ra 1251 milliárd dollárosra nő. A cégek nem véletlenül lépnek gyorsan: a felhő kiszámíthatóbb, nagyobb profitot generál, megbízhatóbb és biztonságosabb, mint a saját – úgynevezett on-premise – megoldások. Ráadásul, akik érzékeny adatokkal dolgoznak vagy éppen a belső működésük szempontjából fontos, hogy ne kerüljenek a dolgaik publikus felhőbe, azok ma már privát, hibrid, sőt, több felhőt is egyesítő megoldásokat is igénybe vehetnek.
Portugália nem Magyarország. Van, ahol semmilyen érdek nem írhatja felül a szabályokat és a helyiek jogos érdekeit. És ahol a kormányfői székbe kerül a korrupciógyanú. Íme a botrányba fulladt projektek, valamint a vizsgálatok célpontjául szolgáló hazai és külföldi vállalatok.
Az érettebb digitális gondolkodású vállalatok már felismerték, hogy az adatközponti szolgáltatás már nem csak a nagyobb cégek kiváltsága. A Telekom szakértőjével, Olejnyik Zsanett szenior szolgáltatás portfóliómenedzserrel beszélgettünk arról, milyen előnyei vannak – legyen szó bármilyen méretű cégről – ha a helyben üzemeltetett hardver helyett egy kiszervezett adatközponti szolgáltatást vesz valaki igénybe.
Valahogy el kell látni energiával az egyre növekvő áramigényű adatközpontokat, a Microsoft pedig a jelek szerint több lehetséges megoldást is mérlegel: a fúziós mellett az atomenergia felé is kacsintgatnak, mégpedig a kis méretű moduláris atomreaktorok (SMR) irányába. Erről árulkodik egy friss álláskiírásuk.
Miközben a digitalizáció és a fenntarthatóság, állítják az iparág szereplői, kéz a kézben járnak, a valóságban, ha egyet lépünk a színfalak mögé, kiderül, hogy az újabb és újabb, egyre több számítási kapacitást igénylő technológiák bevezetésével egyre inkább terheljük a természetet. De mi történik, ha nemcsak a színfalak mögé lépünk, hanem egyet előre is?
Kevés vezető van tisztában vele, mennyi elavult és felesleges adatot tárolnak a cégénél, és ezek hol találhatók a vállalat rendszereiben. Azt végképp nem tudják megbecsülni, mennyi tárhelyet és költséget emészt fel a fájlok őrizgetése. A Micro Focus információtechnológiai vállalat szakértői olyan fejlett, mesterséges intelligenciát is használó megoldások használatát javasolják, amelyek automatizált módon képesek feltérképezni és osztályozni az adatokat, majd összesíteni az extra védelmet igénylő, érzékeny fájlokat, valamint a felesleges állományokat.
Az új generációs adatközpontokat már úgy építik meg, hogy a karbonsemlegesség érdekében sokkal többet vegyen figyelembe, mint pusztán az energiafelhasználást. Így akár egész lakótelepek távfűtését is biztosíthatja egy-egy adatközpont „fölösleges” hőenergiája.
Több alkalmazott adatai is rajta voltak az egyik ellopott, majd az eBay-en felbukkant SSD-n. A cég vizsgálatot indított, és az is kiderült, hogy nem ez az első hasonló incidens az elmúlt két évben.
A földi problémákat és veszélyeket kerülné ki az adatközpontok Holdra költöztetésével a Lonestar Data Holdings, ami atomenergiával üzemeltetné az egységeket.
Óriási, a felhasználó számára gyakorlatilag láthatatlan adatközpontok állnak a zökkenőmentes netezés mögött. Az ilyen létesítményeknek óriási igényeik vannak, és nem csupán a villamosenergiát, hanem a hűtésükre használt vizet illetően is.
A szerveralkatrészek ellátási láncában a Brexit után lehetett először érezni fennakadásokat, az orosz-ukrán háború eredményeként pedig sok termék esetében az árak is a duplájára nőttek. Egy friss magyar kutatás szerint jelenleg az alkatrészellátás, a márka és a bővíthetőség a legfontosabb szempont szervervásárláskor az iparági szereplők számára, de a rezsi emelkedése miatt egyre inkább előtérbe kerül a szerver fogyasztása is.