
Micheliszre a gyári versenyzőkhöz, Gabriele Tarquinihez és Tiago Monteiróhoz, valamint a privát Civic-kel induló Mehdi Bennani hasonlóan mázsás teherként nehezedik az a tény, hogy az idei Honda egyáltalán nem képes tartani a lépést a domináló francia alakulat C-Elysée-ivel. A magyar versenyző számára az oroszországi forduló jelentette a mélypontot, ahol a Honda-kontingens leglassabb tagja volt, ám érzése szerint azóta már sikerült elindulni a gödör mélyéről.
„Mindenki láthatja, hogy az autónk nem versenyképes a Citroenekkel szemben, nem képes olyan teljesítményre, mint tavaly, amikor erőből tudtunk dobogós helyezéseket, Szuzukában pedig egy első futamon elért győzelmet felmutatni. Egyszerűen nem elég a tempónk ehhez, így már az is bravúrszámba megy, ha az időmérőn legalább a második futamra ki tudunk harcolni egy első vagy második soros rajthelyet. A mélypontot a moszkvai hétvége jelentette, amikor a hondás márkatársaknál is jelentősen lassabbak voltunk. Ennek az okát részben megfejtettük, így Belgiumban már nem volt olyan súlyos a lemaradásunk. Hogy miért vagyunk még mindig egy-két tizeddel a gyári Hondák mögött, amelyeket tavaly többször meg is vertünk, pontosan nem tudom. Az biztos, hogy a mostani autó sokkal összetettebb a 2013-as modellnél, több tapasztalat és idő kell a megfelelő vezetéséhez és finomhangolásához. Ugyanakkor éppen ez adhat bizakodásra okot: a JAS Motorsport a szezon felén túl is lényegesen több információval rendelkezik az idei Civicről, így az idő múlásával reményeim szerint el fog tűnni a lemaradásunk, és újra harcba szállhatunk a „legjobb hondás címért". Mert az, hogy Monteiro és Tarquini mögött, Bennani előtt négyből csak a harmadikak vagyunk az összetettben, a minimálisan elvárható állapot, ezen a szezon végéig javítanunk kell” – fogalmazott Norbi.

„Azt követően, hogy tavaly hétszer álltam dobogóra, természetesen megviselt az idei eredménytelenség. Mostanra azonban már megemésztettem a helyzetet. A hungaroringi hétvége volt a legrosszabb, akkor kellett végleg elfogadnom, hogy ez az év ilyen, és nem is lesz másmilyen. Miután a számomra legfontosabb hazai verseny elmúlt, már könnyebben kezeltem a helyzetet. Azt mondják, hogy a dolgok jó oldalát kell nézni, az pedig mindenképpen pozitívum, hogy akárhányszor elindultam egy futamon, pontszerző helyen végeztem. Mint minden évben, idén is az a célom, hogy megjavítsam az előző szezonban elért helyezésemet, és ezt nem látom még veszett ügynek. A jelenlegi ötödik Gabriele Tarquini mögött 31 pont a lemaradásom, én ezt még elméletileg behozhatónak tartom, de ehhez szerencsére is szükségünk lesz. Nehezíti a dolgomat, hogy a pontrendszer szerint a legnagyobb különbség az első, második és harmadik hely között van, amelyeket a néha mezőny végéről indulva is győzelemre törő Citroenek lényegében kibérelnek. Így viszont ha a negyedik hely a maximum, azzal már nehezebben lehet egy-egy alkalommal több pontot nyerni a közvetlen riválisokkal szemben, 2009 világbajnoka ráadásul a mezőny egyik legjobbja” – írta Michelisz, aki rámutatott: a „lepattanók” begyűjtésével „még lehet pozitív kicsengése az évadnak”.