Az elektromos autók robbanásszerű terjedése miatt a Dél-amerikai „lítium-háromszög” lehet a jövő Közel-Kelete, Bolívia pedig olyan gazdasági növekedésre számíthat, mint Dubaj, vagy Szaúd-Arábia. Ezzel együtt lehetséges, hogy az elektromos autók teljes elterjedése előtt elfogy a lítium.

A lítium a periódusos rendszer harmadik eleme, a legkönnyebb fém. Egy tonna kőzetben átlagosan 20 gramm van, ami a nikkel és az ólom gyakoriságához hasonló. Van azonban a lítiumnak egy tulajdonsága, ami napjainkban különösen értékessé teszi: áramot lehet vele tárolni. A mai korszerű, nagy kapacitású akkumulátorok mind valamilyen lítiumos technológián alapulnak, a mobiltelefonok, laptopok, tabletek számára mind lítium-ion vagy lítium-polimer akkuk biztosítják az energiát.

A világ kitermelése évente mintegy 35.000 tonna, aminek ma még csak negyede kerül különböző akkumulátorokba. Ez az arány azonban az elektromos autók elterjedésével pillanatok alatt megváltozhat. Egy elektromos autóba 160 kilométernyi utazásra elegendő energia eltárolásához körülbelül 4-7 kg lítium kell, azaz több mint ezerszer annyi, mint egy mobiltelefonba. Optimista forgatókönyvek szerint 2030-ra csak az Egyesült Államokban 22.000 tonna lítiumra lesz szükség az elektromos autók gyártásához, 2050-re pedig ez az érték meghaladhatja az 50.000 tonnát. És ez csak az Egyesült Államok szükséglete, hol van még az EU, Kína, vagy az egyre inkább feltörekvő India, ami ekkorra a világ legnépesebb országa lesz?

A világ teljes lítiumtartalékát körülbelül 13 millió tonnára becsülik, de ennek csak egy része alkalmas az akkumulátorokban való felhasználásra, így kérdéses, hogy meddig tartanak ki a globális készletek. Ma a könnyen hozzáférhető és kiaknázható vagyon körülbelül 80 százaléka az Andokban, Chile, Bolívia és Argentína határvidékén elhelyezkedő „lítium-háromszögben” van. Ez egy mostoha, lakatlan, kietlen vidék. Nagy kérdés, hogy képes lesz-e a lítium kitermelése lépést tartani a rohamosan növekvő szükséglettel. A Meridian kutatóintézet „gond a lítiummal” (The Trouble With Lithium) című tanulmánya szerint a válasz nem, a globális felhasználás bővülése 2 százalékkal nagyobb lesz, mint a kitermelésé, vagyis nem lesz elegendő lítium a bővülő igények fedezésére.

Amilyen illúzió volt az olcsó és soha el nem fogyó olajra alapozott gazdasági növekedés, olyan illúzió, hogy a nagykapacitású akkumulátorok elhozzák az olcsó autózást. Ahogy az öböl-menti országok ráébredetek, hogy milyen hatalom van a kezükben, ugyanúgy a háromszög országai is mindent meg fognak tenni azért, hogy szerencsés adottságukból a legnagyobb hasznot húzzák.

A kérdés csak, mi lesz mindennek az eredménye. Lehetséges, hogy az akkumulátorgyártók addig fejlesztik termékeiket, míg radikálisan kevesebb drága nyersanyag kell majd hozzájuk. Lehet, hogy az újrahasznosítás fog ma még elképzelhetetlen méreteket ölteni, és a használt mobilakkumulátor lesz a jövő aranya. És persze lehet, hogy egy gyártó holnap kitalál egy olyan energiatárolási megoldást, amit ma még el sem tudunk képzelni.

Ami viszont nyilvánvaló, az az, hogy egy véges világban illúzió arra számítani, hogy találunk egy olyan megoldást, ami minden megold. Az elektromos autók valóban megoldhatnak egy sor problémát, azonban fel kell készülnünk a velük járó új kérdésekre és új problémákra, amik meghatározhatják az előttünk álló évtizedeket.

A cikk szerzője: WWF Magyarország - Benkő Dániel