Keményen bírálják a német roncsautó programot

"Aki az autóágazatot támogatásokkal kényeztetni, egy túlhaladott technológiára ad ki pénzt, ahelyett, hogy ezt a forrást egy jobb jövő megalapozására fordítaná" - fogalmaz a két szakember tanulmányában, amelynek a szeptember végi németországi választások és a decemberi koppenhágai klímacsúcs közeledte ad időszerűséget.
 
Claus Leggewie, az esseni Kultúratudományi Intézet igazgatója és Harald Welzer, a Witten/Herdecke Egyetem szociálpszichológia-professzora A világ vége, ahogyan eddig ismertük - Klíma, jövő és a demokrácia esélyei című könyvében úgy véli, a fő probléma az, hogy "a jövő generációkat adóssággal sújtó politika a forrásokat nem az ipari társadalom fenntarthatóságot célzó átalakítására, hanem a jelenleg folyó, elavult üzletmenet fenntartására fordítja".
 
A tudósok ennek örvén hevesen bírálják a politikai elitet, amiért az a gazdasági válság közepette is rövid távú választási célokat tart szem előtt döntései meghozatalakor. Szerintük a fő kérdés az, hogy a nyugati demokráciák képesek-e úgy fejlődni, hogy közben "jövőképesek" maradnak: hajlandók-e az elért modernizációs színvonalat arra használni, hogy megtalálják a gazdasági és mindennapi életnek nem a növekedésen, hanem az igazságosságon és az életminőségen alapuló, új formáját?
 
Figyelmeztetnek arra, hogy nem csak a természeti erőforrások korlátosak, hanem jelenlegi formájukban könnyen leáldozhat a nyugati modernitás olyan vívmányainak is, mint a piacgazdaság, a civil társadalom vagy a demokrácia.
 
"Bár tudjuk, hogy előbb-utóbb elfogy, felépítettünk egy olyan világot, amelynek léte egyértelműen az olajon nyugszik" - írják a szerzők.  Borúlátásuk ellenére végül mégis arra jutnak, hogy a nyugati demokráciák a bizalmi válság dacára képesek lesznek a döntő fordulat végrehajtására. Úgy vélik azonban, hogy a változás motorja nem a politikai pártok, hanem a civil társadalom lesz.
 
A két német szakember a föld felmelegedését fékező, kötelező erejű megállapodást sürget a decemberi koppenhágai klímacsúcson.