Az egykor főként az olcsó szegmensre célzó gyártó ma már teljes jogú tagjává vált a prémium telefonokat fejlesztő cégek elit klubjának. A legújabb zászlóshajójukat és annak kifejezetten hosszú üzemidőre optimalizált változatát fogtuk vallatóra a HVG BrandLab szerkesztőségében.
A fenntarthatóság ma már nem csupán iparági trend, vagy hangzatos marketing szlogen, hanem üzleti és társadalmi felelősség, ami mindenki jövőjének érdeke. A textilipar különösen érintett: az alapanyagok felhasználása, a gyártás és a termékek életciklusa mind jelentős környezeti hatással jár. Ebben a környezetben egyre nagyobb szerepe van az olyan vállalatoknak, amelyek nemcsak szolgáltatást nyújtanak, hanem aktívan formálják is a jövő iparágát.
Megváltozott módszerekkel igyekeznek új számlavezető ügyfeleket toborozni a bankok a mára megszokottá vált, 30-40 ezer forintos, egyszeri jóváírások helyett. A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint több szolgáltatónál is megjelentek a friss érkezőknek kínált, akár százezer forint feletti ajánlatok, ám ezek teljes kihasználásához nagyfokú elköteleződést várnak el.
Már javában zajlik a 100 milliárd forint keretösszegű Otthoni Energiatároló Program, amelyben 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni napelemes rendszerek akkumulátorokkal való bővítésére. A pályázat részleteiről, az elérhető legmodernebb technológiai megoldásokról és a kivitelezés menetéről beszélgettünk a SOLARKIT ügyvezető igazgatójával, Tóth Marcell-lel, és a vállalat műszaki fejlesztési vezetőjével, Breier Péterrel.
Mára a személyi kölcsönök igénylése szinte teljesen átköltözött a digitális térbe, 2026 elején pedig már természetes, hogy nem napokban, hanem órákban, sőt akár percekben mérjük a bírálati, folyósítási időt. Fontos változás az is, hogy míg korábban inkább csak a saját ügyfelek számára volt elérhető az online igénylés, a BiztosDöntés.hu szakértői szerint a helyzet mostanra megváltozott. Sőt, arra is van példa, hogy még csak számlát sem kell nyitni a hitelező banknál.
Videónkban Daróczi Dórával, Z-generációs influenszerrel beszélgetünk divatról, öltözködésről, illetve az abból származó hulladék felelős kezeléséről, újrahasznosításának módjairól. Mennyi textilhulladékot termelünk, miért fontos az elhasznált ruhadarabok újrahasznosítása, és hogyan tehetjük meg ezt a gyakorlatban?
Az európai energiapiac mindössze néhány év alatt új irányt vett a megújuló energiaforrások gyors térnyerése miatt, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb árvolatilitás jellemzi. A nap- és szélenergia részaránya meredeken nő, miközben a hálózatok csak most próbálnak ehhez felzárkózni, ami egyre több extrém áras – időnként negatív – órát eredményez, különösen Közép- és Kelet-Európában. Ebben a környezetben minden szereplő – az ipari fogyasztótól a szabályozón át a technológiai beszállítóig – ugyanarra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet a zöld átállást úgy felgyorsítani, hogy közben az ellátásbiztonság, a hálózati stabilitás és a beruházások megtérülése is erősödjön. Ebben lesz segítségünkre Pásztor Dániel, a LONGI magyarországi üzletfejlesztést irányító igazgatója.
A digitális világ fejlődése a szolgáltatások terén rengeteg új lehetőséget ad a pénzintézeteknek, de egyúttal minden irányból érkező, folyamatos fenyegetésnek is kiteszi őket. A kibertámadások ma már nem csupán technológiai problémák, hanem valós üzleti és reputációs kockázatot, rendszerszintű zavarokat is jelenthetnek. Hiszen egy-egy ilyen fenyegetés elhárítása nem mindegy, mennyi időt vesz igénybe, és ez idő alatt meddig állnak az adott szolgáltatások. A különböző Cyber Threat Intelligence szolgáltatások mindezeket segítik kiküszöbölni a pénzintézeteknek: arról, mit takar ez az elnevezés és hogyan működik a gyakorlatban, Gerner Viktorral, a One Solutions információbiztonsági csoportjának szakértőjével és Bene Tiborral, a Gránit Alapkezelő informatikai vezetőjével beszélgettünk.
Hogyan lehetnek segítségünkre a tudományosan megalapozott tájékoztatás, a fogyasztói és társadalmi tudatosság, valamint az edukáció olyan kérdésekben, mint az ártalomcsökkentés vagy épp az illegális termékek elleni küzdelem? Mit rejtenek az internet legmélyebb bugyrai és ezek milyen összefüggésben vannak a magyar és a nemzetközi szerevezett bűnözéssel? És mi köze mindehhez az egészségnek?
2018 óta van velünk, formálódik, fejlődik, javul: a deepfake eredetileg olyan mesterséges intelligenciával létrehozott tartalom, amiben valakinek – kezdetben döntően híres emberek – arcát vagy hangját imitálni, cserélni tudják egy másik személyére. Ma már azonban bőven elegendő vizuális adat áll rendelkezésre, így bárki vagy bármi az áldozatául eshet.
Népbetegséggé vált a sok ülés, ami elsősorban mozgásszervi, de más problémákat is okozhat, ráadásul egyre fiatalabb korban. Odafigyeléssel, apró trükkökkel és tudatosítással könnyen megelőzhetjük a komolyabb gondokat. Saródy Szilviát, a Sokat ülök munkahelyi workshop alapítóját kérdeztük.
Ma már nem csak az a kérdés, hogy elől vagy-e a Google találati listáján. Az AI által a keresés és az internetezés világa drasztikusan megváltozott: a felhasználók egyre gyakrabban nem keresnek rá kulcsszavakra, hanem kérdeznek. A válaszokat pedig nem feltétlenül a klasszikus találati listákon, hanem azonnali válaszként kapják meg – akár a Google AI Overview-ből, akár ChatGPT-ből, Bing AI-ból vagy Perplexity-ből. Ezek a legfontosabb trendek most Szesztay Péter, a BP Digital ügyvezetője szerint az AI-marketing területén.
Napjainkban a digitális technológiák már annyira átszövik a hétköznapjainkat, hogy azok használatában már meg kell különböztetnünk munkahelyi és privát mintázatokat. Ezek az eltérő helyzetek IT-biztonsági szempontból is jelentősen különböznek, miközben például céges környezetben biztosítani kell, hogy a professzionális és magánhasználatú digitális terek összeérése zökkenőmentes, és ami ennél fontosabb, biztonságos legyen. Nemes Imrével, a Magyar Telekom Kiberbiztonsági Kompetencia Központjának vezetőjével beszélgettünk digitális intimszféráról, mesterségesintelligencia-alapú csalásokról és arról, hogy miért nem elég ma már, ha egy szimpla vírusirtót futtatunk a számítógépünkön.
A karácsonyi készülődés gyakran válik rémálommá, főleg, ha irreális elvárásoknak akarunk megfelelni. Pedig az ünnep akkor lesz igazi, ha valóban jelen tudunk lenni, hiszen senki nem a fogások és sütemények számára, hanem az együtt töltött időre és élményekre fog emlékezni.
A hazai kis- és középvállalkozások adják a magyar gazdaság gerincét, munkahelyeket teremtenek, fejlesztenek és értéket hoznak létre, miközben egyre összetettebb energia-, munkaerő- és digitalizációs kihívásokkal néznek szembe. A stabil működéshez ma már nem elég a vállalkozói kitartás: olyan megbízható partnerekre is szükség van, akik személyre szabott támogatással segítik a cégeket az energiaszektor gyorsan változó környezetében.
Közvetlenül a gyár mellé telepített napelemparkot épít az E.ON a Bosch maklári egysége számára. A PPA (Power Purchase Agreement) konstrukcióban megvalósuló projektnek köszönhetően a járműalkatrészek készítésével foglalkozó vállalat az energiaigényének mintegy ötödét fenntartható forrásból fedezheti majd.
Magyarországon évek óta zajlanak klinikai kutatások, és az ország előkelő pozíciót foglal el a globális gyógyszerkutatás területén is. Kiemelkedő magyar részvétel tapasztalható az onkológiai, immunológiai, hematológiai és idegrendszeri betegségeket célzó kutatásokban, és ez csak tovább nőhet a következő években, köszönhetően egy friss stratégiai együttműködésnek is, amely az amerikai AbbVie magyarországi leányvállalata és az Országos Onkológiai Intézet között jött létre. A tervekről, a magyarországi kutatási körülményekről és a gyógyszerkutatás jövőjéről is beszélgettünk Javier Aracil Corma-val, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetőjével.
Hiába a szakmai kiválóság egy-egy szakterületen, sok olyan vállalkozás, amelyet erre a tudásra alapítottak, nem lesz sikeres, és néhány éven belül megszűnik. Vörös-Gubicza Zsanett, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szolgáltatásfejlesztési és projektigazgatója elmondta, az induló vállalkozásoknak nagyjából a fele működik még öt év után is. Ezen javítana a VOSZ 2026-ban induló programja, amely képzésekkel, tanácsadással, és közösségépítéssel támogatja az induló vállalkozásokat.
Biometrikus azonosítók, Braille-felirattal ellátott ATM-ek és speciális képzés a munkatársaknak: az Erste egyre többféle megoldással támogatja fogyatékos embereket. A bank célja, hogy ügyfeleik képességeiktől függetlenül önállóan, biztonságosan és méltósággal intézhessék pénzügyeiket. Az újdonságokat a fogyatékos emberek világnapja alkalmából ismertette Harmati László vezérigazgató-helyettes.
Mi történik akkor, amikor egy több mint kétszáz éves gyógynövénylikőr receptjét tovább gondolják, és egy egyedi szakértelemmel és nézőponttal egy izgalmas, új ízvilágot hoznak létre? A végeredmény egy egzotikus és csábító, fűszeres és gyümölcsös jegyeket egyszerre felmutató, különleges likőr lesz.
