BKV-sztrájk: nem kötelező megállapodni

Az 1989-es sztrájktörvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így többek között a közforgalmú tömegközlekedés terén -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A sztrájktörvény szerint az elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a sztrájkot megelőzően egyeztetni kell, azonban a jogszabály szerint mindössze az egyeztetés kötelező, a megállapodás nem. A törvény arról már nem szól, hogy mi számít elégséges szolgáltatásnak, illetve mi történik akkor, ha a felek nem tudnak megállapodni az elégséges szolgáltatásokról.

A közlekedési dolgozók sztrájkjánál rendre nem sikerül megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről, így a BKV-nál keddtől meghirdetett sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásról sincs még megegyezés. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tavaly októberben jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, mert - mint mondta - a két évtizede megalkotott sztrájktörvény elavult, súlyos hiányosságai vannak, és ez hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárok széles körét.

A biztos szerint a jelenlegi törvényben többek között nem egyértelmű az, hogy mit jelent az elégséges szolgáltatás biztosítása. Tisztázni kell, mikor lehet sztrájkot indítani, mert az állampolgárok szempontjából jogbizonytalanságot okoz az a helyzet, ha például nem tudják, hogy milyen tömegközlekedési eszközzel juthatnak el munkahelyükre, iskolájukba vagy akár az orvoshoz. A kárviselés szabályai sem nevezhetők polgárbarátnak, például a közlekedési sztrájk miatt fel nem használható jegyek, bérletek tekintetében - magyarázta az ombudsman.

Álláspontja szerint "sérti a jogbiztonság követelményét az egyeztető tárgyalások lefolytatására irányadó, továbbá a még elégséges szolgáltatás teljesítését garantáló, a feleket megállapodásra motiváló rendelkezések hiánya".

Az ombudsman szerint "csak a hazai sztrájkjogi szabályozás teljes felülvizsgálatával előzhető meg a radikális, kezelhetetlen sztrájkformák megjelenése és terjedése, valamint az a kaotikus állapot, amit az állampolgárok a sztrájkok idején rendszerint tapasztalnak".

Szabó Máté szerint a törvény módosításával, pontosításával kapcsolatos felvetéseire az érintett tárcák rendre azzal válaszoltak, hogy a jelenlegi szabályozás alapvetően megfelelő, és egyébként is hiányoznak a sztrájktörvény módosításának politikai feltételei, hiszen kétharmados jogszabályról van szó. Ezért döntött úgy, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.

Szabó Máté újbóli kérése ellenére a két nagy parlamenti frakció nem kezdeményezi a jelenlévők kétharmadának szavazatával módosítható sztrájktörvény megváltoztatását. Az MTI-nek néhány nappal az ombudsman bejelentését követően az MSZP képviselője azt mondta, hogy a munkaadóknak, munkavállalóknak kellene megegyeznie, a Fidesz szakpolitikusa szerint nem a sztrájktörvény Magyarország legnagyobb problémája.

Az MTI kérdésére, hogy tervezik-e a sztrájktörvény módosítását, Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője közölte: az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) kell állást foglalnia a törvénymódosításról. Hozzáfűzte: ha az OÉT-en a munkaadók és a munkavállalók meg tudnak állapodni, az MSZP partner lesz a jogszabály-módosításban.

Kontur Pál, a Fidesz munkástagozatának elnöke, országgyűlési képviselő az MTI érdeklődésére elmondta: pártja véleménye szerint ma nem az a legnagyobb probléma Magyarországon, hogy a sztrájktörvényt módosítsák. Hangsúlyozta: a sztrájkjog alkotmányos alapjog, amit nem lehet elvenni az emberektől. Szerinte abból kell kiindulni, hogy az emberek dolgozni akarnak, azonban ha tárgyalásos úton nem tudnak megegyezni munkáltatójukkal, akkor sztrájkolni kényszerülnek. Azon lehet vitatkozni, mi az elégséges szolgáltatás, de a sztrájknak a világon mindenhol van kultúrája - mondta Kontur Pál. A két nagy párt 2009 végén is úgy nyilatkozott, hogy nem kezdeményezi a sztrájktörvény módosítását: az MSZP akkor is az OÉT-es megállapodásra várt, a Fidesz akkor sem tartotta időszerűnek a módosítást.