A felmérés során világszerte 35 ország 41 ezer, Magyarországon 774 munkaadót kérdeztek. Az eredményekből kiderül, hogy a munkaadók 62 százaléka szerint vállalatuk emberi erőforrás stratégiájában nem töltenek be fontos szerepet a nem saját állományú dolgozók. A kérdésre a cégvezetők 34 százaléka válaszolt igennel, a bizonytalanok aránya pedig négy százalék volt.
Magyarországon nemcsak a régiós, hanem a globális átlagot is meghaladja azon munkaadók aránya, akik a saját munkaerő foglalkoztatása mellett a külső dolgozók bevonásának is nagy jelentőséget tulajdonítanak. A magyarországi megkérdezettek 38,1 százaléka ítélte fontosnak a nem saját állományú munkaerő szerepét, míg 60,6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem tölt be fontos szerepet vállalatuk stratégiájában.
Magyarországon a legnagyobb arányban az észak-magyarországi (44,3 százalék), a budapesti (43,3 százalék) és az észak-alföldi (41,4 százalék) régióban születtek igenlő válaszok. Iparági bontásban a vendéglátás vezet 46,1 százalékkal, míg a sereghajtó a mezőgazdasági, halászati, vadászati és erdőgazdasági szektor alig 30 százalékkal. Utóbbi azért is meglepő, mert a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatásának legfőbb indoka a felmérés szerint a szezonális időszakban megnövekedett munkaerő-igény. A munkaadók több mint 7,5 százaléka a speciális tudásigényű munkakörök betöltését, míg 7,2 százaléka létszámstopot, vagy más korlátozást jelölt meg legfontosabb okként.
A magyarországi válaszadók 55,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a kölcsönzött, kihelyezett, külsős dolgozók ugyanolyan bánásmódban részesülnek-e, mint az állandó munkaerő, míg a régiós cégvezetők 72 százaléka adott erre a kérdésre pozitív választ.
Hogyan bánnak a külsős dolgozókkal?
A magyarországi munkaadók jóval nyitottabbak a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatására, mint a régió más országainak vállalatvezetői, de a dolgozó beilleszkedése idején - felvétel, betanítás - a régiós átlagnál kisebb arányban alkalmazzák ugyanazt a bánásmódot, mint a saját munkaerő esetében - derül ki a Manpower tanácsadó cég legfrissebb felméréséből.
Olvastad már?
Orbán Anita: Magyarországnak jó a megítélése Washingtonban, és ez egyáltalán nem változott a kormányváltással, sőt
A gyár, amely megváltoztatta Magyarországot
Szexuális zavarok: amiről nem beszélünk
A NER-nek meg kellett buknia ahhoz, hogy a betegek láthassák a kórházi fertőzések adatait, az orvosok pedig beszélhessenek azokról
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
