A válaszadók háromnegyede (75,7 százalék) tanulni fog: középfokú szakképesítést akar szerezni már megszerzett szakmája mellé, vagy ha gimnazista, akkor első szakmát akar tanulni. Sokan közülük felsőfokú szakképzésre jelentkeznek valamelyik középiskolába. Az ily módon "továbbtanulók" legnagyobb csoportját, az összes nem egyetemre, főiskolára jelentkező érettségiző közel felét (43 százalék) teszik ki azok, akik jelenlegi iskolájukban maradnak és újabb szakmát tanulnak vagy felsőfokú szakképzésre fognak járni. Közöttük, mint ahogy a nem jelentkezők között általában is, többségben vannak a szakközépiskolások.
Az elemzés készítői szerint ezek az adatok nem csak az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult szakközépiskolai képzés sajátosságaira mutatnak rá, hanem általában a fiatalok életstratégiájában bekövetkezett változásokra is, amit oktatáskutatók már egy jó ideje főként az ifjúsági életszakasz meghosszabbodásával, az élethosszig tartó tanulás jelenségével magyaráznak.
Az idén a felsőoktatásba nem jelentkező középiskolások több mint egyharmada (35,0 százalék) biztos benne vagy legalábbis valószínűsíti, hogy jelentkezni fog valamikor - a legtöbben ennek időpontját 1-5 éven belülre teszik - egyetemre, főiskolára, és rajtuk kívül igen sokan vannak azok (27,3 százalék) is, akik még nem döntöttek ebben a kérdésben.
Nagyon kicsi volt azok aránya (3,9 százalék), akik anyagi okokkal magyarázták azt, hogy idén tavasszal nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Ez nem jelenti azt, hogy a továbbtanulás ne lenne sok család számára anyagi teher, de - mint ahogy arra már több oktatáskutató rámutatott - az igazi szelekció az oktatási rendszer korábbi szintjein következik be. Vagyis a legrosszabb anyagi helyzetű és alacsony iskolázottságú családok gyerekeinek jelentős része el sem jut érettségit adó középiskolába - olvasható a Fábri István szociológus által készített felmérésben.
A nem továbbtanulók elenyésző része, alig 4 százaléka tervezi, hogy az érettségi megszerzése után, egy éven belül külföldre megy dolgozni vagy tanulni (ez az összes idén érettségiző középiskolás alig több mint 1 százaléka). Közülük is döntő többségben vannak azok, akik egy esetleges külföldi munkavállalásban gondolkodnak, és alig akad olyan (a válaszadók 0,7 százaléka), aki más országban tervezi tanulmányai folytatását.
Mi lesz az érettségi után?
Az érettségi után felsőoktatási intézményekbe nem jelentkezők kevesebb, mint egyötöde (15,4 százalék) tervezi csak, hogy munkába áll a matúra megszerzése utáni egy évben, a legtöbben középfokú szakképesítést szereznének - derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján közzétett felmérés eredményeiből.
Olvastad már?
Orbán Anita: Magyarországnak jó a megítélése Washingtonban, és ez egyáltalán nem változott a kormányváltással, sőt
A gyár, amely megváltoztatta Magyarországot
Szexuális zavarok: amiről nem beszélünk
A NER-nek meg kellett buknia ahhoz, hogy a betegek láthassák a kórházi fertőzések adatait, az orvosok pedig beszélhessenek azokról
A BDPST Group a Volánbusz-ügyről: nem érkezett hatósági megkeresés sem a társasághoz, sem tulajdonosához, Tiborcz Istvánhoz
Több mint száz évet kellett rá várni, de találtak egy új macskafajt
A leopardus tilcayo aprócska, a szemei sötétbarnák és leopárdokhóz hasonló a bundája.
Konkrétan hogyan pusztíthatja el az emberiséget az AI? Tényleg megteszi?
Amerikai kutatók szerint bár az elmúlt időszakban felerősödtek a mesterséges intelligencia kapcsán az apokalipsztist felvázoló forgatókönyvek, nem eszik ilyen forrón a kását.
Megvan a kormány közösségi közlekedésért és vasútért felelős államtitkára
Böde Csaba a pénzügyi szférában dolgozott, emellett aktivistaként foglalkozott a közösségi közlekedéssel.
Szigorított a japán jegybank, 31 éves csúcson a kamatszint
Azt szeretnék, ha nem menne a 2 százalékos cél fölé az infláció, ezért 25 bázisponttal emeltek a kamaton.
Első fokon négy évet kapott a teniszedző, aki behálózta gyerekkorú tanítványát
A férfit folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el, de enyhítésért fellebbezett.
A TEK és az Országgyűlési Őrség végleg eltűnik a jogszabályokból
Egyszerre hatvan kormányrendeletet adtak ki, de mindegyik ugyanarról szól.
