Sztojcsev Iván


Olyan hőség lehet sok tanteremben, hogy felnőtteket nem engednének dolgozni ilyen állapotok között

Magyarországon rövidített órákat kért egy szakszervezet a kormánytól a hőség miatt, olasz kollégáik októberi iskolakezdést szeretnének, amin a szülők kiborultak. A magyar szabályok szerint irodai munkát nem lehetne 31 fokosnál melegebb helyen végezni, de az iskolákban más a helyzet. És a mostani időjárás már nem egyedi, egyre több forró szeptemberünk lesz.




A kormány új nagy célja: lehet bármi a "befogadó növekedésből", vagy ez csak egy jól hangzó üres szlogen?

Nem elég újraindítani a magyar gazdaságot, az is fontos, hogy a növekedés inkluzív, azaz befogadó legyen – magyarázta nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ez már csak azért is jól hangzik, mert a mostani növekedésünk a közelében sincs sem a kormány eredeti terveinek, sem annak, amit az ország jelentős része érdemi javulásnak érezne. A miniszter az elmúlt pár évtized egy új fogalmát dobta be ezzel; közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most azt nézzük meg, mennyi értelme van ennek Magyarországon, és egyáltalán mit kellene tenni ahhoz, hogy tényleg mindenki nyerhessen a növekedésen.




Óriási pofont kapott Nagy Márton növekedési álma, évtizedes mélyponton a beruházások

Sok jót nem várhattunk a friss beruházási számtól, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz adatot közölt a KSH, rosszabbul állunk most, mint a Covid-válság mélypontján. Ez a kormány növekedési vágyait még gyengébbre vághatja vissza, és a nemzetgazdasági miniszter egy nappal korábbi interjúja alapján nem is nagyon várható, hogy javuljon a helyzet egyhamar.




Nem csak az útépítők szenvednek a hőségben, a légkondi alatti munka is sokkal rosszabbul megy ilyenkor

A teljes gazdaság nagyot bukik a forróságon, és nem csak azoknak káros ez, akik a tűző napon dolgoznak. Az emberek nem annyira mozdulnak ki meleg időben vásárolni, a hőség azokat is megdolgozza, akiknek csak a légkondicionált irodáig kell elmenniük, és jóval gyengébben tudnak teljesíteni azok, akiknek ingázniuk kell a forróság és a hűtött terek között.





Szuperolcsónak ígérték az idei olimpiát, nem sikerült – egy Budapest méretű város elbírhat egy rendezést?

Emlékeznek még arra, amikor Párizs megkapta a 2024-es olimpia rendezési jogát? A franciák azzal kampányoltak: a korábbiaknál jóval olcsóbb olimpiát szerveznek, hiszen már úgyis szinte minden készen áll. Aztán természetesen kiderült, hogy ez nem igaz, az eredeti terv dupláján is túl van már a költségvetés, az ígéret pedig, hogy majd olcsóbb olimpiákat szerveznek a jövőben, így a Budapesthez hasonló városoknak is lesz esélyük, továbbra is álomnak tűnik.




A legjobb megoldást keresi a politikában vagy a gazdaságban? Azonnal felejtse el, és keresse meg a második legjobbat!

Tökéletes megoldások gyakran nem léteznek – még jó, hogy közgazdászok is le tudták vezetni, ilyenkor a nyerő ötlet nem megpróbálni a tökéletest hajszolni, hanem kiválasztani a második legjobbat. Azt is bemutatták, hogy aki politikusoknak próbálna tanácsot adni, az biztosan ne a legjobb megoldást keresse, mert mire törvény lesz belőle, úgyis elrontják.


A fociba öntött közpénz kevesebb, mint 7 százalékából lett mérhető eredmény a magyar válogatottban

Elképesztő közpénzeső ömlött a magyar fociba 2010 óta. Mielőtt azon vitatkoznánk, ez jó-e, érdemes tudni: ennek apró töredéke hasznosult úgy, hogy válogatott focisták kinevelése lett az eredménye. Egyre több a nemzeti csapatban az olyan játékos, aki nem Magyarországon nőtt fel, és nem a közpénzben leginkább dúskáló klubok hozták a legtöbb jó focistát.