Sándor Ivánnak – aki nemrég töltötte be 95. életévét – az előző könyve, a Tiltott terület alig egy éve jelent meg, és máris itt az új kisregény. Írásmódja ugyanolyan töredezett, mint a világunk. Rejtett összefüggésekkel ábrázolja az eső áztatta közegbe vezető utat. Mit ismertünk fel későn az író szerint? Milyen az a nagy korszak, amelynek a végén vagyunk?
Leonora Carrington világhírű szürrealista művész élete kész regény, barátnője, Elena Poniatowska papírra is vetette, immár magyarul is olvasható.
Grúzia szenvedéstörténete a Németországban élő szerző magyarul megjelent előző könyve, A nyolcadik élet: Brilkának. Most szerelemről, szorongásról és halálos bosszúvágyról egyaránt szóló csecsenföldi sorstragédiával mutatja meg, mit tesz a háború az emberekkel, azokkal is, akik kirobbantják.
A 2031 című előadás rendezője és írója 2021-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetemre járt, de a diplomájukat már külföldön vették át.
Kalocsa: már a cím is többértelmű. Utalhat egyszerűen az alföldi városra, de – mivel egy ufószál is végigfut a történeten – a magyar csillagászok felfedezte 82092 Kalocsa kisbolygóra is vonatkozhat.
A szövegben egyszer sem hangzik el a zsidó, a haláltábor vagy a gázkamra szó. Mégis a háború ellen, a szeretet érdekében szól.
A villamosmérnök, akinek hetvenévesen gyökeresen megváltozott az élete. Egy stockfotós készített róla felvételeket, amelyekből kényszeredettnek tűnő mosolya nyomán Hide the Pain Harold megjelöléssel világszerte ismert mémek születtek. Tele a naptára. Reklámoz kakaós italt és harisnyát, fellépései vannak Kőszegtől Bogotáig. HVG-portré.
„Humor nélkül az élő ember is szétporlad” – állítja a művésznő, aki a Belvárosi Színház két nem vidám témájú bemutatójában, a María Luisában és A legenda házában is megnevetteti a nézőket. A közéleti kabaré szerinte az irányítottsága miatt fonnyadt el, a Rádiókabaréban nem lehet kimondani azt a szót, hogy Orbán, meg azt sem, hogy Viktor.
A világ öt legnagyobb filmstúdióját Kelet-Magyarországról származó szegény kivándorlók alapították – összegzi a Magyar Hollywood Tanács elnöke. Bokor Balázst kérdeztük arról is, mi lehet a magyarázata a független magyar alkotások nemzetközi sikerének?
Apám üzent címmel transzgenerációs regénnyel jelentkezett Grecsó Krisztián. Négy nemzedéken át göngyölíti vissza családja történetét, az alkoholizmus taszító mindennapi következményeit sem titkolva.
Jól fizető szakmából piaci szempontból a legrosszabbkor váltott, mégis sikerre vitte vállalkozását. Furcsán indult, de a hermelintorta sem fogott ki rajta. Megküzdött „véres” feladattal is, de nemet mondott a szülést ábrázoló tortára. Elárulja, hogy már nem igazán szereti az édességet, de persze mindent megkóstol, amit készít, és a versenytársak termékeit is elemeznie kell. HVG-portré.
Nincsenek könnyű és nehéz, primitív vagy fennkölt nyelvek, állapítja meg a professzor, akinek gyors egymásutánban két kötete, a Milyen nyelv az angol? és a Szmoking és bermuda is megjelent.
Csak egy nagybőgő szólal meg időnként mellette, miközben a Jurányi Házban másfél órás monológban előadja Halász Rita Mély levegő című regényének dramatizált változatát bántalmazásról, anyaságról, és arról, hogy az alkotás átsegíthet nehéz időszakokon.
Bálsój szerelem málenkij robot idején címmel felolvasószínházi előadás lesz a Radnóti Színházban november 25-én, a Szovjetunióba elhurcolt magyarok emléknapján. Írója, Hárs Anna mondja: „Hajt a vágy, hogy beszéljünk arról is, ami rossz, hátha jobb lesz utána.”
Úgy áradnak a genetikai örökséggel súlyosbított sorsú Gonda Jánosnak, a magyar jazzoktatás megteremtőjének magánéleti emlékei Szántó T. Gábor A jazzprofesszor című regényében, ahogy az improvizáció árad a legendás komponista, zongoraművész fő zenei műfajában.
Egy tizennyolc évvel ezelőtt, Kulka János előadásában rögzített hangfelvétel ma is érvényessé válik a Jurányi Ház színpadán.
Átlagos, de különös személyiségeket is rejtő, a múlt század üldöztetéseit, elnyomását túlélő orosz zsidó család története az Emlékeim emlékére című, magyarul minap megjelent regény.
„Néptáncos egy baleset miatt lettem”: lesérült táncos helyett ugrott be az egyik bemutató előtt. „Próbákra jártam, nézelődtem, haverkodtam, és azon vettem észre magam, hogy táncolok.” Koreografálni a honvédségnél kezdett, majd 1954-ben katonatársával, Boross Gézával megalapította az azóta legendássá vált Bihari Táncegyüttest, karrierjei további állomásait pedig felsorolni is nehéz. A most elhunyt Novák Ferenccel, akire a Tata becenevet egy másik Kossuth-díjas, Sinkovits Imre színész ragasztotta, a HVG 2014. júniusában készített portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül.
„Főállásban” apja, Esterházy Péter hagyatékát gondozza az író idősebbik, videóművész fia, akinek sok műve is a család történetéhez kapcsolódik. Régi fényképalbumok szereplőiről Pieta-ábrázolásokat csinált. Ott volt apja régi pólójából a lenyomat, ami a só- meg a porkicsapódás miatt úgy hatott, mint Veronika kendője. HVG-portré.
