Hiába éltek a magyarok a fogyasztási szintjük alapján a legrosszabbul az egész EU-ban, a gazdasági minisztérium szerint ezt nem lehet „szegénységnek” nevezni, mert a háztartások megtakarításra is fordítják a jövedelmüket.
Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság – az uniós is – Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is.
2023-ban még Bulgáriában is közelebb volt a háztartások fogyasztása az uniós átlaghoz, mint Magyarországon. Egy főre jutó gazdasági teljesítményben Magyarország az uniós országok sorában hátulról az ötödik.
A gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció gyorsul, az inflációs várakozások pedig még mindig magasak. Az amerikai jegybank csak nem akar nekilátni a kamatcsökkentésnek. Az év végéig a magyar 7 százalékos alapkamatot már nem nagyon fogja csökkenteni a jegybank, de hónapról hónapra döntenek majd, és kiemelten figyelnek a forint árfolyamára.
Két ínséges év után tavaly újra felpörögtek az állam határon túli magyarokat célzó támogatásai. A legtöbb pénzt most sem nyílt pályázatokon, hanem egyedi döntésekkel osztogatták. A valóban nemzetpolitikai célok mellett jelentős segítséget kapott a Fidesz-irányultságú szlovákiai magyar média. Nem a legjobban rászoruló kárpátaljaiak kapták a legtöbb pénzt, de szociális célokra külön kaptak kétmilliárd forintot. Nem maradhatott támogatás nélkül a foci és a jéghoki sem.
Az MVM azeri gázmező-bevásárlása jó üzletnek tűnik, és illeszkedik az uniós stratégiai célokhoz is, ám az ellátásbiztonságot nem javítja. Az ottani molekula egyelőre aligha érkezik Magyarországra.
Hiába kebelezhette be a 4iG GVH-engedély nélkül a Vodafone-t, a versenytörvényt be kell tartania, és ezt a hatóság ellenőrizheti.
Az euró is gyengült a dollárhoz képest, ám a forint az euróhoz és a dollárhoz képest is nagyot esett. A háttérben az európai parlamenti választások utáni bizonytalanság, illetve az elég rossz, de a vártnál mégis jobb magyarországi inflációs adat állhat.
Miközben az infláció két hónapja egyre gyorsul, a nemzetgazdasági miniszter szerint összeomlott, és alacsony szinten van. Utóbbi kijelentés is legfeljebb a tavalyi Európa-bajnok inflációhoz viszonyítva igaz, a 4 százalék már a jegybanki toleranciasáv teteje.
Ahogy az várható volt, májusban tovább gyorsult az infláció, némi meglepetésre nem 4 százalék fölé, hanem épp csak 4 százalékra. Az alacsony fogyasztásnak köszönhetően „olcsóbb lett” a háztartási energia, az üzemanyagok pedig jelentősen drágultak, de drágulhattak volna nagyobbat, ha a kormány nem zsarolja meg a kereskedőket. Az inflációt elsősorban a szolgáltatások 10 százalékos áremelkedése pörgeti, a telekomcégek durva áremelése átlag 14 százalékos volt.
Újra aktív Keith Gill, a 2021-es amerikai tőzsdei őrület influenszer vezére, és ismét több alkalommal sikerült meglódítania az árfolyamokat.
Évi 20 millió utas elérését tűzte ki célul a kormány a Budapest Airport megvásárlásával, de ehhez nem nagyon kell tenni semmit, a természetes piacbővülés miatt csak idő kérdése. Az sem kérdéses: a reptérvásárlás hosszú távon jó üzlet lehet az államnak. Azt viszont csak remélni lehet, hogy a NER-vállalkozók benyomulása nem megy majd a minőség rovására.
Több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírták a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződését – jelentette be az Nemzetgazdasági Minisztérium. Az is kiderült, hogy a vételár 3,1 milliárd euró volt, és ezen felül a korábbi tulajdonosok 1,44 milliárd eurós hiteltartozását is átvállalták.
A „hamis híresztelések” alapja a KSH kísérleti statisztikája, és természetesen attól, hogy a számszerű nettó átlagkereset nőtt, nyilván vannak olyanok, akiknek csökkent a fizetésük. A minisztérium közleményében épp a legbejáratottabb, „háborús infláció” propagandapanelbe bonyolódott bele nyelvileg.
Rossz módszertan, baloldali NGO, Soros, Gyurcsány – reagált a PM a tavalyi költségvetés átláthatóságát lepontozó nemzetközi jelentésre. Az érdemi kritikákra a tárca nem adott választ, és a jelentés elkészítésében sem vett részt annak idején, pedig lehetősége lett volna rá.
A bosznia-hercegovinai gázcégeknek kemény kártérítést kell fizetniük a magyar gázhálózat üzemeltetőjének, mert felrúgták a tranzitszerződést, mikor az orosz Gazprom az ukrán-magyar útvonalról a Török Áramlatra tette át a szállításokat. A boszniai energiaminisztérium szerint valami bűzlik, mert az FGSZ-es szerződést nem sokkal korábban az FGSZ számára kedvezően módosították.
100 pontos skálán mindössze 22 pontot ért el a 2023-as magyar költségvetés átláthatósága az OBS nemzetközi felmérésben – a „megfelelő” szint 61 pont lenne, a globális átlag 45 pont, korábban Magyarország is ezen a szinten tartózkodott. A zuhanást elsősorban az utolsó pillanatos, rendeletileg kihirdetett új költségvetés magyarázza, de egyébként a kormány immár teljesen nyíltan saját belügyének tekinti az elvileg az Országgyűlés hatáskörébe tartozó, nyilvánosságra számot tartó költségvetést.
Nagy vonalakban 20-30 százalékban nem szállítják a vállalt gyerekeket a csok- és babaváró-kedvezményezettek. 2024 második felében jár le az első babaváró-szerződések határideje, a legfrissebb adatok szerint 12 ezer szerződés összesen 115 milliárd forintban veszti el a kamattámogatást. A 2016-ban három gyereket vállaló csokosok határideje is most jön el – az esetek felében nem lett elég gyerek.
A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.
Eldőlt, hogy Kapu Tibor lehet a következő magyar űrhajós Farkas Bertalan után, de nem csak ez jelzi, hogy az űrkutatásban az elmúlt években már kis költségvetésű szereplők is labdába rúghatnak. Magyarország 2018 óta veszi komolyan az űripart.
