Újabb, ezúttal 5 százalékos „önkéntes” kamatplafon bevezetését várja a bankoktól Nagy Márton. Holott az ingatlanhitelezés rendben van, a kierőszakolt kamatvágás legföljebb erősítheti a folyamatokat.
Az Alaptörvény feltétel nélküli állampolgári kötelességként határozza meg a haza védelmét. Az Alaptörvény expliciten elítéli az 1956-os kollaboránsokat. Ha az országot támadás érné, az Alaptörvény értelmében Orbán Balázs országgyűlési képviselőként szavazhatna a háborús helyzet kinyilvánításáról. Orbán Balázs azt mondta, Zelenszkij elnök helyében ők (a kormány? az Országgyűlés?) valószínűleg nem kezdtek volna emberéleteket követelő védekezésbe az orosz invázió után. Ezt kollaborációnak hívják.
A „gazdasági semlegesség” alapelveit csak korlátlan mozgástérrel, politikai függetlenséggel, praktikusan EU-kilépéssel lehet megvalósítani. A „gazdasági semlegesség” jó eséllyel csak orbáni fikció, ideológiai keret a problémák magyarázatához. Aggasztóbb, hogy Nagy Márton miniszterelnöke 90 százalékos államadósságról és gazdaságélénkítésről értekezik.
Drasztikusan rontotta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a jegybank. Az inflációs kilátások viszont változatlanok: az infláció szeptemberben még csökken, októbertől gyorsul, majd jövő év elején folytatódik a dezinfláció. Ha minden jól megy, lehet még pár 25 bázispontos kamatcsökkentés idén, de azokról a jegybank hónapról hónapra dönt majd.
Miután az infláció visszatért 4 százalék alá, és Amerikában is elkezdődött a kamatcsökkentés, a magyar jegybank ismét 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.
Nem a 2008 óta befagyasztott családi pótlék miatt szállt el az augusztusi hiány, de még csak nem is az államadósság kamatfizetései miatt. Tavaly augusztushoz képest egyebek mellett jóval több kiadás volt közelebbről meg nem határozott minisztériumi előirányzatokon, illetve többet vitt el a határon túli magyarokat támogató Bethlen-alap.
Bár a piaci kamatok most is csökkennek, ezt mindenképpen gyorsítani akarja Nagy Márton a bankoktól „kért” 5 százalékos THM-plafonnal. Az intézkedés valószínűleg jövő januártól él, de nem feltétlenül érdemes megvárni, mert közben az ingatlanárak nagyot nőnek. A miniszter még három, jórészt látszatintézkedést „javasolt” a bankoknak, akik ezért cserébe lehet, hogy kérhetnek valamit a kormánytól.
Alaptalanul szórtak ki milliárdforintnyi bírságot, az élelmiszerárstop uniós jogba ütközött. A kiskermultik akár kártérítést is követelhetnek, de a per kemény lenne, a kormány pedig máris politikai háborút hirdetett.
A Gazdasági Versenyhivatal vezetője – magánvéleményként címkézve a megfogalmazását – azt mondta, a szegedi bíróság hibázott, amikor az Európai Bíróságra vitte annak tisztázását, hogy jogszerű volt-e az állami árstoprendelkezés és az az alapján kiszabott bírságok.
Aligha van jogsértés, amit a Gazdasági Versenyhivatal – némi miniszteri ösztönzésre – feltárhatna a kiskereskedőknél, miután a kötelező akciózás megszüntetése után árat emeltek. Az utóbbi azért is szükséges volt, mert már nem kötelesek beszerzési ár alatt értékesíteni, sőt ez újra tilos.
Váradi József 2022-ben szerezte meg a budai Vár egyik utolsó, beépítésre váró telkét, idén kezdtek építkezni az instabil területen.
Magyarországon a legfiatalabb generáció a legmozgékonyabb munkahelyváltásban, nemzetközi átlagban azonban az idősebbek. A magyar Z generáció tagjainak régiós összehasonlításban sem fontos a munka, és döbbenetesen sokan mennének külföldre.
A spanyol kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – egy olyan jogszabály alapján, amilyen Magyarországon is létezik – nem engedi be a Magyar Vagont a Talgo vonatgyártóba. Az aggályok megalapozottak, a vállalatcsoport Fidesz-függése nyilvánvaló, orosz kapcsolata lehetséges, tulajdonosi hátterét magántőkealap homálya fedi.
A Nagy Márton vezette Gazdasági Kabinet újraindítási akcióterven dolgozik. Ennek a minisztérium szerint része lehet, hogy a lakosság hosszú távú befektetéseit adómentes otthonteremtésbe csatornázzák át. A kormány szeptemberben tárgyalja a kabinet ötleteit.
A gazdasági minisztériumban meglepődtek, hogy a korábban hatóságilag korlátozott árú termékek drágultak a hatósági árkorlátozás kivezetésével. A tárca – egyelőre – nem mondja meg azt, hogy pontosan hány forintért kellene árulni a lisztet, mindenesetre a mostani árak szerintük „túlzók” és „tisztességtelenek”, ezért versenyjogi és fogyasztóvédelmi vizsgálatot indít.
Több tényező együtt magyarázza, miért nem fogyaszt a magyar – például, hogy a nyugdíjak, családtámogatások, vállalkozói jövedelmek közel sem nőttek úgy, mint a bérek. Az egyenlet pontos megoldását a jegybank szeptemberben közli. Az infláció hosszú árnyékot vet, még mindig ezt látja a legnagyobb problémának mind a lakosság, mind a vállalkozások. Idén még egy vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés lehet.
A trieszti kikötői hatóság közlése szerint szeptember 2-től 2025 december 31-ig medertisztítási munkák lesznek a csatornában, amelynek rakpartján Magyarország terminált létesít. A hatóság nem sokkal korábban jóváhagyta a tervek módosítását, a rakpart elején nem lesz kompmóló. A magyar állam öt évvel korábban „vásárolt kikötőt” Triesztben.
A gazdasági minisztérium szakemberei magyarázzák a bizonyítványt, miért nem hordják az emberek a pénzüket a sarki kisboltba.
Az év első felében felpörgött a lakossági hitelezés. A kamatcsökkentés azonban a havi nettó milliót közelítő jövedelmű módosaknak szól, akik viszont a legjobban rászorulnak, azok jutnak a legdrágábban hitelhez.
A nagy autógyártók humanoid robotokkal kísérleteznek, amelyek ára már az ipari robotokéval vetekszik, de nem kell miattuk átépíteni az üzemeket, egyszerűen beléphetnek az emberek helyére.
