Visszatáncolt a szakadék széléről Donald Trump amerikai elnök a tízpontos iráni javaslatcsomag elfogadásával. A síita teokrácia megerősödve élheti túl a háborút és ellenőrzést szerezhet a Hormuzi-szoros felett. Ha így lesz, Trump önhittsége következtében az USA súlyos geopolitika vereséget szenved, miközben az öbölbeli arab szövetségeseit és Izraelt kihagyja a döntésekből.
Még nagyobb fiaskót jelenthet az USA számára, ha az egyre arrogánsabb Donald Trump kiadja a parancsot szárazföldi támadásra. Irán átfogó megállapodást akar, és nagy árat kérhet a Hormuzi-szoros megnyitásáért – ami nem lenne zárva, ha Trump nem indít háborút.
Donald Trump szerdai beszéde után sem látszik, hogyan és milyen feltételekkel érhet véget a háború. Sőt, úgy tűnik, az amerikai elnök felrúgná a felelősségvállalásra vonatkozó „Ha összetörted, kifizeted!”-szabályt. Sem az eszkaláció, sem a háború félbehagyása nem garantálja a Hormuzi-szoros szabad hajózását.
Stratégiai döntéshozóvá lépett elő a teheráni parlament keményvonalas, de némileg pragmatikus elnöke, volt vadászpilóta.
Izrael ingoványos talajra lépett: Dél-Libanon megszállása korábban sem hozott tartós békét, az invázió a Hezbollah újbóli megerősödéséhez vezethet. A bejrúti kormány történelmi válaszúthoz érkezett: lefegyverezné a síita szervezetet, és szakítana Iránnal.
A visszatámadásra épített iráni stratégia csapdába ejtette az USA-t. A háború befejezése politikai vereséggel érne fel, és a szárazföldi offenzívával Donald Trump amerikai elnök óriási kockázatot vállalna.
Donald Trump elhalasztotta a háború kiszélesítését, és tárgyalásokat emlegetett. A legvalószínűbb, hogy az amerikai elnök újabb szemfényvesztéséről van szó, és időt akar nyerni, bármire szánja is el magát.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő megerősödve kerülhet ki az Irán elleni háborúból, de a végkifejlet számára sem kockázatmentes. Az amerikai és az izraeli érdekek sem esnek egybe, az USA és öbölbeli szövetségesei számára pedig nincs győzelmet jelentő kiút.
Az amerikai elnök bizalmasa, az USA ankarai nagykövete, a milliárdos Tom Barrack régiós szuperküldött lett, de a kurdok árulónak tartják őt.
A gáz- és olajlétesítmények elleni támadásokkal újabb, veszélyes szakaszka ért az iráni háború, elhúzódó válságot vetítve előre a globális energiaellátásban. Donald Trump amerikai elnök már parta szállást fontolgat, de ezzel Irán kezére játszana, amelynek stratégiája a fokozatos eszkaláció és a konfliktus elnyújtása.
Az amerikai elnök már most kiszervezné a bombázás utáni takarítást, de egyelőre senki sem túl lelkes. A háború lezárásába Irán is beleszólást követel, de gondot okozhat az is, hogy a Közel-Kelet egyáltalán nem úgy változik, ahogy az USA szeretné.
Már sem Donald Trump amerikai elnök, sem Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem bízik az iráni rezsimváltásban, a háború ma mégis a harmadik hetébe lépett. Közben Irán a világ egyik legfontosabb kereskedelmi vízi útjának a megbénításával zsarol. Mintha a történetének leggyengébb állapotában lévő rezsim a háborúban érezné magát a legjobban.
A szembenállás üzenetével ér fel az USA számára, hogy a megölt iráni vezető utódja a szintén konzervatív fia, Modzstaba Khamenei lett, aki a legújabb hírek szerint maga is megsérült az apja elleni támadásban. A több mint egy hete tartó háború az eltökéltség próbájává vált, kérdés, melyik fél keze remeg meg először.
Az új legfőbb vezető Modzstaba Khamenei, a megölt vezető 56 éves fia, akiről az hírlik, hogy a keményvonalasok táborába tartozik, szoros kapcsolatban áll a Forradalmi Gárdával.
Ali Khamenei mártíromsága meghatározhatja Irán jövőjét a rendszer szívósságától az utód kiválasztásáig. Ha meg is találják a következő vallási vezetőt, az illető még radikálisabb lehet, és szintén célkeresztbe kerülhet. De az is lehetséges, hogy a legfőbb vezető hivatala nem marad fenn a viharos események után.
Jól tervezett és hatékonyan végrehajtott módon zajlott az Irán elleni háború első szakasza, ennek ellenére tovább tovább szélesedik a konfliktus. Az iráni Forradalmi Gárda a jelek szerint átvette a harcok irányítását, miközben megnyílhat a kurd front. És az sem kizárt, hogy öbölbeli arab monarchiák határozottabban lépnek fel Irán ellen.
Tabukat és a nemzetközi jogot átlépve indított háborút Irán ellen az USA és Izrael. A támadók végső célja nem látható, Ali Khamenei likvidálása a teheráni rezsimnek még nem vet véget. Az öbölbeli arab országokkal szembeni válaszcsapások már az első napokban regionálissá szélesítették a háborút.
Az iráni rezsim a végsőkig kitart, Ali Khamenei likvidálásával nem omlik össze a rendszer, viszont a történtek radikalizálják az elitet, sőt akár a világ síitáit is – vélekedik Sárközy Miklós történész, iranista, aki elmondja, kik a legesélyesebbek arra, hogy az ország legfőbb vallási vezetője legyen belőlük.
A háború első csapásaiban likvidált Ali Khamenei romlásba taszította Iránt és a saját rendszerét, hosszú uralma véres korszakot hozott a térségben. Csak találgatni lehet, hogy a síita teokrácia túléli-e az amerikai-izraeli légi offenzívát, amely a katonai infrastruktúra mellett folyamatosan támadja a felső vezetés tagjait is. Közben megalakult az országot irányító háromtagú átmeneti tanács az elnökkel, a főbíróval és Alireza Arafi vallástudóssal.és bizonytalan jövő vár Iránra és a térségre Khamenei halála után
Jézus leszármazottjának tartja magát Yoweri Museveni ugandai elnök fia, a hadsereg parancsnoka, várható politikai örökös.
