Orbán Viktor úgy egyszerűsítette le a választás tétjét, hogy Magyarország nem lesz ukrán gyarmat. Közben Kreml-barát ideológusok épültek be az MCC-be, és „állami eszközökkel érik el, hogy a bölcsőtől a koporsóig mindenki ott maradjon a cigánytelepen”. Milyen tanulságot szűrt le Jürgen Habermas élete végén, és milyennek látta merénylőjét Salman Rushdie? Ez a Fülszöveg, az e heti HVG szubjektív ajánlója.
„Egyszer mindenki naplóírásra kényszerül, aki eleget élt és alkotott ahhoz, hogy kinyírják” – jegyezte fel Spiró György 1986-ban, abban az évben, amikor egyszerre volt ünnepelt és üldözött író. Művei betiltásáról vagy engedélyezéséről a legfőbb pártemberek döntöttek. Erről is szól 1986-ban írt naplója, amely mai kommentárjaival kiegészítve jelenik meg.
Mi lenne, ha a színész kinyitná a műhely ajtaját, ahol versek előadásán dolgozik? Ezt tudhatjuk meg Mácsai Pál egyszemélyes költészeti show-jából, a Műhelylátogatásból, amelyben kikacsint az aktuálpolitikára is.
Ukrajna és az EU a választási kampány Sorosa. A viszony Brüsszel és Budapest között nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy sosem látott mélyponton van, ami sok szinten hatással van a magyar gazdaságra is. Akadémiai és tudományos körökben azonban inkább az integráció további mélyítését pártolják, a Huxitot pedig elementáris csapásnak tartanák. A nagy kérdés tehát: hogyan tovább?
„Lépéseket teszünk a gazdaság beindítására, véget vetünk a stagnálás, az egy helyben toporgás éveinek” – fogadkozik programjában a Tisza Párt, amely a verseny és a piacgazdasági keretek helyreállításában, a korrupció felszámolásában radikális változást ígér, Orbán Viktor politikájának több emblematikus eszközén azonban csak igazítana.
Az új krízis nem a lakáspiacról indulhat, hanem a magánhitelezők köréből és a vállalati szegmensből – figyelmeztet Mérő Katalin pénzügyi közgazdász, aki szerint a magyar gazdaság továbbra is sebezhető.
Amiért Orbán Viktort a jogi egyetemen megbuktatták volna, ködösítés és terelés a gödi akkugyár ügyében, a populistának titulált rendszerek vonzereje, a nagyítóval sem talált magyar GDP-növekedés, az újra fenyegető globális pénzügyi krízis. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
„Abszurdnak tartom, hogy egy demokráciát megjárt országban visszahozzák azt, hogy aki mást mond, hazaáruló, aki nincs velük, az ellenük van” – mondja Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Úgy véli: a kormányzat azt a modellt erőlteti, amely zsákutcába vezetett, aki pedig szakértőként mást mond, akár meg is hurcolhatják. Miért egyedülálló a magyar gazdaság mostani romos állapota? Mi történik a magyar gazdaságból kisíbolt pénzekkel? Milyen prognózisai vannak a Kopint-Tárkinak a választási évre?
Lassan indult be a növekedés 2010 után, majd volt hat viszonylag jó év, amit hat év vergődés követett – így summázható annak az eredménye, amit Orbán Viktor a gazdasággal művelt. Az évek óta várt kilábalásnak azonban egyelőre csak szerény esélyei vannak.
Minden kormányzati prognózist meghaladó hiányt produkált a 2025-ös esztendőben a költségvetés, mindeközben a várt uniós támogatásnak csupán a töredéke folyt be. Az utóbbi hiányát már január első napjaiban devizakötvények kibocsátásával pótolta a magyar kormány.
A miniszter szerint az Európai Bizottság pénzhiány miatt nem utalt át decemberben 248 milliárd forintnak megfelelő eurót, ám ezt a bizottság sajtószolgálata tagadja.
„A magyar gazdaság érvényes költségvetés nélkül fog működni, ami bármilyen kimenetelt jelenthet” – írja ma bemutatott prognózisában a Kopint-Tárki, amely idén és jövőre is csupán kétszázalékos gazdasági növekedéssel kalkulál.
Viszonylagos pénzbőség, bővülő kereslet 2026 első hónapjaiban, kényszerű kiigazítás a későbbiekben – papírforma szerint ez jellemezné az év egészét. Ám a kampány és a választás kimenetele mindent megváltoztathat.
Hiába erőltette a felzárkózást az európai élvonalhoz a kormány, a magyar gazdaság három éve stagnál, az államadósság nem csökken. Az autokratikus gazdasági modell kifulladóban, gazdasági semlegességgel Magyarország könnyen zsákmányállammá válhat.
„A lengyel gazdasági növekedés gyorsabb, mint a magyar, az infláció pedig alacsonyabb”, mi is jobban örülnénk gyorsabb növekedésnek kisebb infláció mellett – mondta a Concorde Értékpapír Zrt. mai sajtóbeszélgetésén Móró Tamás vezető stratéga, amit Jobbágy Sándor vezető makrogazdasági elemző számszerűsített: jövőre 2,5 százalékkal nőhet a GDP, a fogyasztói árak pedig átlagosan 3,8 százalékkal emelkedhetnek Magyarországon.
„Amikor a német gazdaság nulla százalékkal nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén nulla” – ezzel magyarázta Nagy Márton, hogy miért stagnál a magyar gazdaság. A miniszter jövőre látványos élénkülést vár, a friss adatokból azonban ez nem olvasható ki. Kérdés, hogyan látja péntek este megjelenő értékelésében a helyzetet a Fitch Ratings.
Az intellektuális közokirat-hamisítástól újabb Szőlő utcai áldozatokon át „női szörnyetegekig” – szubjektív ajánló az e heti HVG-ből.
„Ha akart volna, Haydn biztosan meg tudott volna az Esterházyaktól szabadulni. Mozart vagy Beethoven nem nyelt volna tőlük ennyit” – írja Nádas Péter Halott barátaim című új könyvében. A szöveg Esterházy Péter Haydnról írt revüjéből is ismerős.
Beláthatatlanul messze van a költségvetésben újra és újra betervezett négy százalék körüli gazdasági növekedés – derül ki az Európai Bizottság friss prognózisából, amelyből kiolvasható, hogy 2020–2027 között a magyar gazdaság jócskán lemarad a regionális versenyben.
Minden idők egyik legdrágább kormányzati ígéretcsomagja kezd összeállni. A kabinet főként olyan problémák orvoslásából igyekszik most politikai tőkét kovácsolni, amelyek nem is léteznének a korábbi döntései és mulasztásai nélkül.
