Jellemzően vidéken lesznek körzetek, amelyekben a Mi Hazánk jelöltjének szereplése színesíti, befolyásolja a 2026-os parlamenti választást. Mi jellemzi a párt szavazóit? A Medián felmérése.
Komoly helyzeti előnyt jelent Magyar Péter számára annak a – nem kis mozgósító erővel bíró – üzenetnek a kommunikálása, hogy az áprilisi parlamenti választáson voltaképp arról születik majd döntés, hogy a politikai váltógazdálkodás lehetőségétől 15 éven át lényegében megfosztott magyar társadalom képes lesz-e élni az önrendelkezési jogával.
Viszonylag kevés ismert ember tűnik fel a Tisza képviselőjelölt-aspiránsai között, ám volt már rá példa, hogy egy párt olyan csapattal száll harcba egy választáson, amely tagjainak többsége újonc a politikában, tapasztalatlan a közigazgatásban.
Budapesttel kapcsolatban a Fidesz álláspontját többnyire politikusai pillanatnyi üléspontja határozza meg. Most egy fővárost gyengítő, szakmainak mondott javaslattal borzolják a kedélyeket.
Mintha nem is áldozatok, hanem bűnösök lennének, úgy listázza a kormánypropaganda azokat az embereket, akiknek adatai kikerültek a Tiszától. A Fidesz egyszerre használja fel a szimpatizánsok megfélemlítésére és Orbán kihívójának lejáratására a tisztázatlan módon megszerzett szenzitív adatokat.
A „Beszélgetések Iványi Gáborral – Szószóló a hatalommal szemben” címmel nemrég a HVG Kiadó gondozásában megjelent interjúkötetben a metodista lelkészt egyebek mellett arról is kérdeztük, hogyan élte meg a Dankó utcai központjukban 2022. februárban tartott házkutatást. A közel három éve történteknek különös aktualitást ad, hogy az akkori események képezik az alapját az Iványi ellen a napokban „csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt” emelt vádnak. Részletek a könyvből.
Meghatározó szerepet játszott az életében az avantgárd, ő pedig meghatározó szerepet játszott a médiakutatásban és a múzeumkritikában. A HVG 2012-ben készített portréinterjút a ma, 71 évesen elhunyt íróval, esztétával, médiakutatóval. Rá emlékezve közöljük újra a cikket, változtatás nélkül.
„Sok békát kell végigcsókolni, amíg az egyik királykisasszonnyá válik” – mondta Orbán Viktor, amikor új műfajt meghonosítva 2002-ben országjárásra indult. Miután Magyar Péter most újra nyakába veszi az országot, a miniszterelnök sem maradhat le, még ha ma már láthatóan nincs is ínyére a békák felkeresése természetes élőhelyükön. Elemzés.
A 2002-es választási vereség után majd egy évre visszavonult Orbán Viktor közkívánatra történő visszatérése nemcsak abban különbözik Varga Judit – idő közben lefújt – reaktiválásától, hogy „beteljesült”, hanem abban is, hogy annak ő maga szabhatta meg a feltételeit. Szabad kezet kért és kapott arra, hogy olyan centralizált, személyesen tőle függő szervezetté formálja át a Fideszt, amilyennek a pártot azóta is ismerjük.
Megjelent az új összetételű, Székely János szombathelyi püspök vezette Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) első nyilatkozata. Hangneme pedig eltér a korábban megszokottól.
A színházak nézőszáma már-már eléri a Covid előtti évek szintjét, de ma már inkább a „sok kicsi sokra megy” elv érvényesülésnek köszönhető a felzárkózás. Hány előadásból válogathat a magyar közönség, és melyek voltak a legnépszerűbbek 2024-ben? Melyek a legnagyobb költségvetésű játszóhelyek? Több vagy kevesebb színház van, mint tíz éve? Grafikonokon a színházi szakma.
A kampányüzemmódban pörgő Orbán Viktor tehermentesítésére a Fideszben felmerült Varga Judit reaktiválása: a volt miniszter a személyes történetével a Mónika-show szintjére húzhatná le a vitát a Tisza elnökével. Csakhogy a tervezőasztalon csábítónak tűnő projektnek jelentős veszélyei is vannak.
„Kizárólag arra a szövegre emlékszem, ami éppen a fejemben van. A hétköznapi memóriám borzalmas” – mondta el munkamódszeréről az író, akit régóta tartottak az irodalmi Nobel-díj esélyesének, és akit csütörtökön a Svéd Akadémia díjazott az elismeréssel. A cikk a 2012. október 6-i HVG-ben jelent meg nyomtatásban.
Több évtizedes abszurd gyakorlatra világított rá a napokban egy Facebook-bejegyzéssel az az anya, akinek be kellett perelnie súlyos fogyatékkal élő gyermekét ahhoz, hogy a fia hivatalos ügyeit intézhesse. Az eset ismét rámutatott, mennyire elárvultak a sérülteket nevelő családok.
Megannyi kis Orbánon múlhat majd Európa, de legalábbis Közép-Európa jövője, vetíti előre a cseh választás eredménye. Csak módjával számíthat a nép választási alamizsnára, mert szegény az eklézsia, persze Balog Zoltán református egyházkerületét kivéve. Még fantasytörténetnek is csapnivaló alkotás a tatárjárásról szóló kurzusfilm. És magyar abszurd: amikor az édesanyának a saját fogyatékossággal élő gyermekét kell perelni. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Kevés említésre méltó eredményt tud felmutatni a kormány az állam által istápolt kiskorúak intézményes ellátásának reformja terén, hacsak a nevelőszülői hálózat kiszervezését nem tekintjük annak.
Magát keresztény gyökerűnek tartó kormányzás ide vagy oda, az elmúlt 15 év nem a nagy, történelmi múltú katolikus, protestáns egyházak megerősödésének időszaka volt; ellenkezőleg. Szembetűnő ugyanakkor 2010 óta néhány „kisegyház” előretörése, támogatottságának a növekedése; igaz, pontos képet még az olyan nagy mintás „felmérések” sem adnak, mint az egyszázalékos adófelajánlások, illetve a népszámlálás. HVG-Ténytár.
Évek óta támadta a kormány Iványi Gábor egyházát, ezért az adózók „meghosszabbították Bicskéig”: a napokban derült ki, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) a harmadik legtámogatottabb egyház lett. A hatalom bosszúja nem váratott magára. Kedden érkezett az üzenet: az iskoláik után a hajléktalanellátással foglalkozó intézményüket, a Fűtött utcát is bezáratja a kormányhivatal.
A való életben megtörtént erőszakos cselekményekről szóló felkavaró felvételekbe könnyen bele lehet futni az interneten – mint az a mobilozók által több látószögből is megörökített Kirk-gyilkosság esetében sok magyarországi felhasználóval is megtörtént. A jelenség veszélyeiről és arról kérdeztük a szakértőt, mit tegyünk, ha már megtörtént a baj, különösen, ha gyermek a „szemtanú”.
Ma már külön utakon járnak, ritkán találkoznak az ARC alapítói, és a közös gyermek, a pénteken megnyílt „közéleti-közérzeti” plakátkiállítás is felcseperedett: az idei már a 25. a sorban. Az alapítókkal, Geszti Péterrel, Fatér Barnával és a kiállítást a mai napig a hátán vivő Bakos Gáborral felidéztük az ARC – és azon keresztül Magyarország – elmúlt negyedszázados történetét.
