Balla István

Gyilkosságot sejtet a csillogó víztükör – íme a filmtörténet legendás medencés jelenetei

Igazi filmes toposz a nyár kötelező kelléke: a medence. Az éjszaka sejtelmesen megvilágított, nappal pedig a nyári fényben tündöklő kék uszoda státuszszimbólum, a jólét jelképe, a szerelem, az erotika helyszíne, de ha egy film központi elemeként jelenik meg a medence, akkor az is lehet, hogy a történet végére valaki bele fog fulladni. Júliusi frissítő gyanánt összegyűjtöttük a kedvenc medencés jeleneteinket.


Rudolf Péter az új igazgató, de Eszenyi Enikő rendezései még maradnak a Vígszínházban

Először mutatkozott be a Vígszínház igazgatójaként Rudolf Péter, aki új munkakörének az első napján ismertette az intézmény 125. évadának a bemutatóit. Az átadás-átvétel az új igazgató szerint kifejezetten zökkenőmentes volt. Kiderült, hogy ennek része az is, hogy az Eszenyi Enikő által rendezett darabok műsoron maradnak. Jön a Kabaré és Az öreg hölgy látogatása.


„Már általános iskolában eldöntöttem, hogy kitörök innen”

Mindenkinek nagy lépés az érettségi megszerzése, de vannak olyan diákok, akik olyan hátránnyal indulnak, hogy kisebb csodával ér fel a sikeres vizsga. Egy miskolci iskola kifejezetten a legalsó társadalmi rétegekből származó gyerekeket juttatja el eddig a pontig. Másfél évtizede működik, majdnem be kellett zárni, de úgy tűnik, megmenekül a Dr. Ámbédkar Iskola. A bizonyítványosztáson jártunk, és hihetetlen történeteket hallottunk


„Egy fél ország röhögött a videómon három hónapig, közben az én életemből eltűnt a humor”

Nem szereti, hogy „vasalódeszkás tanárként” híresült el, ha visszamehetne az időben, nem is csinálná meg a „digitális úszásóra” videót, ami miatt az azóta lemondott tankerületvezető meghurcolta. Felsejlik azért az ügy mögött némi politikai leszámolás is, noha erről végképp nem szeretne beszélni. Vezsenyi László nem akar népi hős lenni. Harminc éve a pályán van, szeretik a diákjai, a kollégái, most viszont az sem biztos, hogy pedagógus marad. Meglátogattuk a pedagógust, és kiderítettük a masszív vasalódeszka titkát is.


Ahol eleve hatékonyabb az iskola, ott jobban működik a távoktatás is – interjú Csapó Benővel

Eddig optimista hipotézis volt, hogy a pedagógusok tudnának önállóbban, a mindenkori helyi feladatokhoz alkalmazkodva dolgozni, a távoktatás erre kézzelfogható bizonyítékot nyújtott. Széles körben megtapasztaltuk, hogy a hagyományos iskola számos tevékenységi formája felesleges, és kipróbáltunk új dolgokat, amelyek hatékonyabbnak tűnnek – állítja Csapó Benő oktatáskutató, akivel arról is beszélgettünk, miért fontos igazán a PISA-teszt eredménye.


Tudja, mit csinál a gyereke a számítógép előtt?

A számítógép-függőség kialakulása szoros összefüggést mutat a szórakozáshoz kapcsolódó használattal, de a munkával, távoktatással nem – állítja Demetrovics Zsolt pszichológus, aki szerint, bár vannak kockázatai annak, hogy megnövekedett a gép előtt töltött idő, akár még pozitív hozadéka is lehet, hogy most munkaeszközként jelentek meg a kütyük a gyerekek életében.


„Mi bajom lehet? Semmi” – interjú az ország legidősebb érettségizőjével

Szegény miskolci romacsaládból indult, 1982-ben lett a miskolci színház tagja. Láthattuk más színházakban és filmekben, Jászai Mari-díjat is kapott. Tele van energiával, hisz az emberekben, miközben aggódik a roma-magyar viszony elmérgesedése miatt. Élete a színház, és nem is kíván ezen változtatni, ettől még idén – szó szerint – berobogott érettségizni. Szegedi Dezsővel beszélgettünk.


Vissza az iskolába két hétre? Miért volna ez jó?

Felmerült, hogy valamilyen formában az iskolai alsó tagozatoknak június első két hetében vissza lehetne térniük az offline oktatásra. Bécsben már kinyitottak az iskolák, nálunk is szólnak pedagógiai érvek e mellett. Kérdés, erősebbek-e ezek, mint a fertőzés megállítása.


Szex közben is a prímszámokon gondolkodott Bolyai – interjú a friss Libri-díjas Láng Zsolttal

Szerda este adták át az idei Libri Irodalmi Díjat, amelyet ezúttal Láng Zsoltnak ítélt a zsűri a Bolyai című kötetéért. A marosvásárhelyi íróval ennek apropóján beszélgettünk (a nem biztos, hogy) euklideszi regényéről, a szex közben is a prímszámokon gondolkodó, új világot alkotó, de a korában meg nem értett zseniről, és a Bolyaiak apa-fiú kapcsolatáról. Csak a végén vettük észre, hogy a beszélgetés egy kicsit mintha elhajlott volna tudományos irányba, noha a regény kifejezetten olvasmányos, néhol krimiszerűen izgalmas. De épp Bolyaitól tudjuk, hogy különböző terekben különbözően viselkedünk.


A NER kis gömböce így falta fel a kultúrát tíz év alatt

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.


Nincs feloldozás ebből a lefojtott agresszióval átitatott világból

Hajdu Szabolcs új filmjében, a Békeidőben mindenki uralkodni akar a másik felett, a felszín alatt szinte háborús feszültség húzódik meg, amely bármikor robbanhat. A valós eseményekkel, közérzettel való hasonlóság nem a véletlen műve. Csütörtöktől láthatják az otthonukba kényszerített mozinézők. Mi már meg is néztük.


Biztos, hogy most egyeseket kell szórni testnevelésből?

A távoktatásra áttért iskolarendszer egyik legfurább feladata, hogy miközben a gép elé várja a gyerekeket, egyben mozgásra is kellene bírnia. Nem könnyű azonban a mindennapos testnevelést ilyen körülmények között elvárni a gyerekektől, pláne nem könnyű ellenőrizni és értékelni azt. A videós bizonyíték erre egyébként nem jogszerűtlen, csak nem biztos, hogy a legjobb módszer.