A szlovák határ mellett, az aggteleki dombok között bújt meg valaha az a falu, amelynek lakóit tulajdonképpen Horthy Miklós hobbija miatt telepítették ki. Házaik helyén ma temetői keresztekre hasonlító jelzés mutatja, hova vitték őket, de az egykori iskola épülete beavatja az erre tévedt vándort a település különleges múltjába.
Nem tiltani kell az MI-t, hanem szembe kell nézni azzal a helyzettel, hogy itt van, és aki nem használja, lemarad – véli Tamási Árpád, IT-szakember, a Progos Kft. alapítója és Szabó Miklós az ELTE Kisebbségszociológia Tanszék docencse, akik kidolgoztak és ki is próbáltak egy hatékony, tanulást segítő "saját ChatGPT"-t.
Temetni nem kell a szektort, de az biztos, hogy átalakul a következő években a hazai fesztiválipar. A költségek, előadói gázsik az egekbe nőttek, a fiatalok pedig kevéssé tudják megfizetni a dráguló jegyeket. Van olyan szervező, aki szerint ezek áfáját kellene csökkenteni, van, aki szerint csak annyi a dolga az államnak, hogy hagyja őket békén.
A Bakony északi lankái között bújik meg az egykor nagy szőlő- és gyümölcsültetvényekkel teli Zsörk, amelyben még az 1990-es évek elején is laktak, mára azonban teljesen elnéptelenedett. Kis temploma azonban évente egyszer, pár órára még mindig életet lehel a faluba.
A Gánt melletti erdőben egy kis temető emlékeztet arra, hogy itt valaha település volt. Sírkeresztjeinek többségén ugyanaz a dátum szerepel: 1945. március 16. Ekkor lőtték le a szovjet katonák a Kápolnapusztán talált szinte összes férfit. A cikk a hazai eltűnt falvakról szóló sorozatunk első írása.
Nem szeretné, ha kötelező olvasmány lenne, de azt igen, hogy sok tini olvassa – mondja Zágoni Balázs új, A csillag és a százados című regényéről, amelyben egy zsidó és egy nem zsidó fiú barátságán keresztül mutatja be a vészkorszak legsötétebb évét.
Csökkent a hallgatók tudásszintje és motivációja, nőtt a köztük lévő társadalmi egyenlőtlenség – a Corvinus egyetem két oktatója, Benedek Márton és Sziklai R. Balázs tanulságos kísérletbe fogott, amikor megengedték hallgatóiknak, hogy használják tanulmányaikhoz a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligenciákat. Az eredmény lesújtó lett. Interjú.
Lepusztult, használhatatlan épület, a gyerekek igényeire nem figyelő oktatás, a tanárokat lenéző szülők, finomfőzelék-szagú menza, inkompetens tankerületi emberek, a házmestertempójú működéstől eltérő módon gondolkodó pedagógusok és az átlagból kilógó diákok kivetése a rendszerből. Szimler Bálint filmje, a Fekete pont tükröt tart elénk a magyar közoktatásról. És megint gyomorgörcsünk lesz tőle.
Valós, de bonyolult problémára adott, rossz, egydimenziós válasz a digitális eszközök kitiltása az iskolákból. A döntés jól mutatja, hogyan (nem) működik egy rendészeti módszerekkel irányított centralizált rendszer. Vélemény.
Az egykori botrányhős rapper Párizsban az olimpiai eszme leglelkesebb nagyköveteként tűnt fel. Táncolt, úszott, bohóckodott – és közben alaposan feltornázta a sportközvetítések nézettségét.
Annak idején a romkocsmákban merengő felesleges bölcsészekről beszélt, meg arról, hogy egy jó szakma többet ér egy rossz diplománál. Most változott a trend: a kormány szembefordult az évek óta erőltetett elitista felsőoktatással, az új cél a tömegoktatás.
Mind a mai napig működnek Amerikában a zűrös tinigyerekek problémáit „kikezelni” hivatott táborok, amelyek jó részéről már rég kiderült, hogy azokban mindennaposak az abúzusok, a szexuális zaklatások, a testi és lelki fenyítések, sőt több haláleset is kapcsolódik a programokhoz. Most egy dokumentumfilm mutatja be a „problémás tiniiparágat”.
Negyvenhat évesen egy budapesti pár elhatározta, hogy ezentúl kizárólag az utazásnak fog élni. Eladták a zuglói lakásukat és minden ingóságukat, felmondtak a munkahelyükön, és idén március óta már Ázsiát járják. Július elején épp Üzbegisztánban voltak, egy taskenti szállodában sikerült utolérnünk őket.
Találmányok, amelyeket a fejlesztőik zseniálisnak, és persze jó üzletnek tartottak, de csúfosan megbuktak – ilyeneket mutat be a világ számos nagyvárosát már megjárt kiállítás, amely Budapestre érve meta szintre emelkedett: nemcsak a bemutatott tárgyak elcseszettek, hanem maga a múzeum is az.
A leghíresebb magyar találmány. Nemcsak egy játék, hanem a popkultúra kitörölhetetlen része, dizájntárgy, egyetemi tananyag. A Rubik-kocka a most 80 éves névadó-feltalálóját még a szocializmusban viszonylag gazdaggá tette, ez azonban őt mindig is hidegen hagyta. Úgy tekint a találmányra, mint „a természet megértésének apró és különleges, egyedi darabjára”.
A legutóbbi PISA-vizsgálat eredményei szerint a magyar diákok kreatív gondolkodása nagyjából az OECD-átlag körüli. A kreativitás fejleszthető, ezt egy tíz éve futó magyar program egyértelműen bizonyítja. Hogy segít a kirekesztés elleni küzdelemben és egyben a matekban is egy kitalált diáktárs? Mit keresnek román művészek az erdélyi magyar iskolákban? Hogy lehet a valószínűségszámítást a könyvtárban gyakorolni? Interjú Németh Szilviával, a Kreatív Partnerség Magyarország vezetőjével.
Az élethosszig tartó tanulásnak gyorsan és rugalmasan változó, de nem túl kedvelt formája a felsőfokú szakirányú továbbképzés. Szinte minden egyetem indít ilyen képzést.
Ha a vakációzáshoz, a szobában való hűsöléshez vagy egy hosszú vonatozáshoz keres betűalapú társaságot, van néhány ajánlatunk. Idén is összegyűjtöttük, és megosztjuk az olvasókkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Levélben tiltakoztak az Oktatási Hivatal (OH) dolgozói az elnöknél, amikor kiderült, hogy 4-11. évfolyamon minden gyereknek meg kell írni egy halom tesztet, csak azért, mert a belügyminiszter szerint ezekkel lehet a pedagógusokat értékelni. Több vezető le is mondott az értelmetlen pazarlás miatt. Közben nagyjából beszántottak egy több mint 20 éves, eddig jól működő rendszert.
Ha a vakációzáshoz, a szobában való hűsöléshez vagy egy hosszú vonatozáshoz keres betűalapú társaságot, van néhány ajánlatunk. Idén is összegyűjtöttük, és megosztjuk az olvasókkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
