Úgy mázsálnak, mint a teheneket a piacon – fakadt ki egy stewardess a bíróság előtt. Két teltkarcsú Aeroflot-veterán ugyanis a bírósághoz fordult, mert úgy érezte: igazságtalanul diszkriminálják őket.
A 37 éves Eman Ahmed Abd al-Ati 500 kiló volt, amikor kórházba került. Tizenegy éves kora óta nem tud felállni. Fogyásának köszönhetően most már hosszú ideig képes kerekesszékben ülni.
36 éves és 500 kiló, de nem sokára megműthetik.
Több mint hetven százalékkal nőtt a cukorbetegek száma Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben, jelenleg hozzávetőleg 772 ezren szenvednek diabéteszben, túlnyomó többségük esetében a túlsúllyal összefüggésbe hozott 2-es típust diagnosztizálják.
Ha valakinek a testtömegindexe 30 fölött van, akkor túlsúlyosnak számít. Ha a 40-et is meghaladja, akkor a túlsúly már kórosnak minősül. Az átlagos testtömegindex 18,5-től 25-ig terjed.
A prosztatarák elsősorban az 50 év felettieket érinti, és ebben a korosztályban a magyar férfiak kétharmada elhízott – állítják a szakemberek. Épp ezért november 19-én, a férfi egészség hónapjának alkalmából ingyenes szűrést tartanak a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján.
A vita azt követően újult ki, hogy a Hawaiian Airlines ezentúl nem engedi meg, hogy az utasok saját maguk válasszák ki a helyüket a Pago Pago és Honolulu közötti repülőjáraton.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolja a kormányoknak, hogy vessenek ki legalább 20 százalékos különadót a cukortartalmú italokra az elhízás és az általa okozott betegségek megelőzésére.
Jövő év első napjától a gyorsforgalmi úthálózat 89 pontján mérik a gépkocsik súlyát.
A korábban megállapítottakhoz képest nyolc további rákfajta kialakulásának kockázatát növelheti, ha valaki túlsúlyos vagy elhízott – állapította meg egy nemzetközi tudóscsapat által végzett új kutatás.
Már a felnőttek 65 százaléka számít túlsúlyosnak, a 18-34-es korosztálynál is nőtt az arányuk az emúlt években. A lakosság 78 százaléka nem teszi meg az ajánlott, napi legalább tízezer lépést, és négy százaléka soha nem sportolt – riadóztat az OÉTI.
Egy amerikai kutatás szerint a születendő gyerekre is kihathat, ha a kismama elhízik a terhesség idején.
Egy amerikai kutatásból kiderült: már azzal is rengeteget tesznek az egészségükért a túlsúlyosak, ha testsúlyuknak csupán 5 százalékát leadják. Már ekkora fogyás is jelentősen visszaveti a kövérséggel összefüggő betegségek kockázatát.
Megvalósulhat Orbán Viktor kívánalma, aki nem tetszenek a pocakos tábornokok a honvédségben. A szolgálatot teljesítők átlagéletkorára tekintve komoly lépésre szánta el magát a vezérkar a Honvéd Testalkati Program elindításával. A katonák hosszút ávú egészségének megőrzése érdekében a vérnyomást, a vércukor- és koleszterinszintet is mérni fogják, a rossz eredménnyel rendelkezők pedig egyénre szabott tanácsokat kapnak, hogy megőrizzék egészségüket.
Az öt év alatti gyermekek 6,1 százaléka elhízott vagy túlsúlyos a világon. Az elhízott gyermekek mintegy fele, 48 százaléka Ázsiában, egynegyede pedig Afrikában élt 2014-ben. Európában Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet.
A várandósságok közötti mérsékelt hízás is növelheti a halvaszületés és a csecsemű egy éven belüli halálának kockázatát egy svéd tanulmány szerint.
Kövérek vagyunk, és ez árt az egészségnek. Az pedig pénzbe kerül.
„Túl nagy”, „túl kicsi”, „túl lapos”, „túl hájas” – nők milliói állapítják meg napi rendszerességgel, hogy legalább egy, de inkább több testrészük rémületesen ronda. Erre a jelenségre rak rá egy lapáttal az ún. body shaming, vagyis olyan emberek nyilvános alázása, akiknek a testi adottságai nem felelnek meg az épp aktuális szépségideálnak. A közösségi média korában bárki könnyedén áldozattá válhat, de nem kell aggódni, a tökéletlen testű elsöprő többség már elindította a válaszcsapást.
A túlsúlyos nőkre kicsit jobban hat a társadalmi nyomasztás: egy felmérésben 45 százalékuk úgy ítélte meg, hogy rendben van a súlya, míg az elhízott férfiaknál 64 százalék ez az arány. Az önbecsülés jó dolog, de gondot okozhat, ha a túlsúlyos személy nincs tisztában testalkalta egészségügyi kockázataival.
A hollandiai Erasmus Egyetem kutatói egérkísérletekben egyértelműen kimutatták, hogy a rendszertelen alvásrend rákot okoz. Úgy becsülik, hogy ez emberek esetében is kockázatot hordoz.
