Belga kutatók még 2002-ben kezdték el a hereszövetek lefagyasztására irányuló vizsgálatukat, az első páciensek pedig most kapják vissza a szövetüket. Az eredmény több mint ígéretes.
Egy ritka betegség, majd egy transzplantáció gyökeresen megváltoztatta Szalamanov Zsuzsa életét. Története nemcsak a túlélésről szól, hanem arról is, hogyan válhat egy súlyos veszteség új hivatássá, élethosszig tartó elköteleződéssé. Singer Magdolna Veszteségek ajándéka című interjúkötetének szerkesztett részlete.
Az amerikai járványügyi szakemberek derítettek fényt arra, hogy miért halt meg egy michigani férfi öt héttel azután, hogy új vesét kapott.
Egy 11 hónapos, génmódosított sertés máját kapta meg egy 71 éves férfi Kínában. A beteg a beavatkozás után 171 nappal meghalt, de nem a sertésszerv miatt, az ekkor már nem is volt a szervezetében.
Egy agyhalottnak nyilvánított páciens kapott először génmódosított sertéstüdőt, amely kilenc napig működött, de nem volt problémáktól mentes. Ennek ellenére fontos lépés ez az ilyen jellegű szervátültetésben.
Amerikai kutatók egy speciális eljárással tartósították az emberi szívet, így az etikai aggályok nélkül vált átültethetővé.
Amerikai orvosok éveken át fejlesztették azt a műtéti technikát, amivel most egy 41 éves férfi életminőségét javították drasztikus mértékben. Igaz, továbbra is sok a kérdés.
A jövőben szükségtelenné válhat a bőrátültetés az égési sérülést szenvedett betegeknél, egy új fejlesztés ugyanis képes lehet közvetlenül a sebre nyomtatni majd az emberi bőrt.
Grace Davidson azt hitte, sosem lehet saját gyereke, de egy sebészcsoportnak és nagylelkű nővérének köszönhetően már kezében tarthatja pár hónapos lányát.
10 napon át működött megfelelően az a genetikailag módosított sertésmáj, amit egy agyhalott állapotban lévő kínai férfi testébe ültettek be. Az eredmény reményt adhat a donorszervre váróknak.
Mindössze egyetlen mozgó alkatrész van abban a mesterséges szívben, ami azokon segíthet átmeneti megoldásként, akik valamilyen szívprobléma miatt donorszervre várnak.
Rendkívül ritka, kullancsok által terjesztett kórokozót kapott el egy beteg az Egyesült Államokban, de úgy, hogy nem őt csípte meg a kullancs, hanem egy másik embert – aki aztán neki adta az egyik veséjét.
Áttörést jelenthet a xenotranszplantációban annak az amerikai nőnek az esete, akit még 2024 novemberében műtöttek meg New Yorkban, hogy génmódosított sertésvesét kapjon. Hamarosan Alabamába is hazatérhet.
A medúzák egy bizonyos típusa képes arra, hogy ha megsérül, akkor összeolvad egy egészséges társával. Az eredmény alapján az állatoknak még az idegrendszerük is képes összekapcsolódni.
Az 53 éves Towana Looneynak egy az egymillióhoz volt az esélye, hogy megfelelő donorszervet találjanak neki. Nyolcévnyi dialízis után kapta meg a génmódosított sertésvesét.
A fiú egy rendkívül súlyos betegségben szenved, és már csak a transzplantáció jelentett neki megoldást.
Nem a donorszerv, hanem „váratlan szívesemény” miatt vesztette életét Richard Slayman, aki elsőként kapott genetikailag módosított sertésvesét.
Nehéz helyzetbe kerültek a veseátültetettek a fővárosban: a korábban transzplantáción átesett pácienseknek nem minden esetben jut hely utógondozásra a Semmelweis Egyetem transzplantációs klinikáján. Az intézmény ráadásul egy ideje ide-oda vándorol különböző helyszínek között, ami szakértők szerint a hanyatlás irányába vitte a fővárosi ellátást.
Már díjat is nyert a vesebetegek túlélési esélyeit jelentősen javító szoftver ötlete. Fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.
Bár a transzplantáció sikeres volt, egyéb okokból később el kellett távolítani a sertésvesét abból a páciensből, akin másodjára végeztek el ilyen operációt a világon.
