Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy a kormány meghosszabbítja a kamatstopot, hat hónappal, azaz a lejárat 2026. június végére tolódna. Ezzel mintegy 273 ezer családnak kell továbbra is kevesebbet fizetnie a jelzáloghitelére. De mennyit nyer ezzel egy átlagos család és mennyibe kerül ez a bankoknak? Mi történne, ha a kamatstopot kivezetnék?
A Provident szolgáltatásának valódi költségeire sokan csak menet közben döbbennek rá.
Az egyik feltétel, hogy a hitelt igénylő lakásvásárlónak 35 évesnél fiatalabbnak kell lennie, de szigorú szabályokat hoztak a kiszemelt ingatlan méretéről, négyzetméteráráról és energetikai besorolásáról is.
A kormány a nyugdíj-megtakarítások után még a Szép-kártyákról is a lakáspiac keresleti oldalát fűtené. Az újabb akcióterv intézkedései az államháztartásnak olcsók vagy nem kerülnek semmibe, sőt növelik az adóbevételeket. Emellett jól kommunikálhatóak a választások előtt. Kérdés, az egyszeri, jelentős, féloldalas stimulus mekkora zavarokat és áremeléseket okoz majd.
Újabb, ezúttal 5 százalékos „önkéntes” kamatplafon bevezetését várja a bankoktól Nagy Márton. Holott az ingatlanhitelezés rendben van, a kierőszakolt kamatvágás legföljebb erősítheti a folyamatokat.
Nagy Márton miniszter arra kérte a bankokat, hogy lakáshiteleik thm-értékét önként 5%-ban maximálják. Milyen hatása lehet ennek a lépésnek az ingatlanpiacra? Egyáltalán: mennyire reális ez a kívánság a jelenlegi pénzügyi, gazdasági környezetben?
Bár a piaci kamatok most is csökkennek, ezt mindenképpen gyorsítani akarja Nagy Márton a bankoktól „kért” 5 százalékos THM-plafonnal. Az intézkedés valószínűleg jövő januártól él, de nem feltétlenül érdemes megvárni, mert közben az ingatlanárak nagyot nőnek. A miniszter még három, jórészt látszatintézkedést „javasolt” a bankoknak, akik ezért cserébe lehet, hogy kérhetnek valamit a kormánytól.
Az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag megállt a lakáshitelek árának csökkenése, de az év elejéhez képest lényegesen olcsóbban juthatunk most finanszírozáshoz. A Bankmonitor szakértői kiszámolták, milyen havi törlesztőkre számíthat az, aki 10, 40 vagy éppen 80 millió forintot venne fel, illetve mekkora jövedelemre van szükség ezek igényléséhez.
A hitelkamatok csökkenéséről szóltak az elmúlt hónapok, ami a lakáshitelek árára is jótékonyan hatott. Ez részben az önkéntes kamatplafonnak is köszönhető. Mindenki jobban járt ezzel az intézkedéssel, de kiknek segített leginkább? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
A Bankmonitor hitelkalkulátor által vizsgált nyolc pénzintézet közül három csökkentette lakáshitelének kamatát februárban. Ez egy 40 millió forint összegű, 20 éves futamidejű hitel esetében akár 6 millió forint feletti megtakarítást is eredményezhet teljes visszafizetésben.
Típus, kamat, THM, futamidő, önerő - ha nagyobb összegre van szükségünk, mindennel is tisztában kell lennünk, mielőtt belépünk a bankfiókba. Pénzügyi podcastunk első adásában ezeknek járunk utána - iratkozzon fel és tanuljon velünk minden hétfőn!
Az ingatlanpiacot nem fogja beindítani, hogy az “önkéntes” kamatplafonnak köszönhetően 8-8,5 százalék környékére mérséklődtek a lakáshitel-THM-ek, de pici élénkülés jöhet. A bankoknak ez most annyira nem jó, de nem is túl rossz, és ha 2025 közepe táján 5 százalékra mérséklődik a kamatszint, boldogok lesznek a 20 évre fix 8 százalékon kihelyezett hitelekkel. A kormány a banki különadó emeléséből pénzt szerezhetett volna, de az unió felé a különadók kivezetését vállalta, a bankok jóindulatára pedig szüksége van.
Aki most szeretne lakást vásárolni, az két dolgot néz lélegzet-visszafojtva biztosan: a lakásárak és a lakáshitel-kamatok alakulását. A Bankmonitor vizsgálata szerint jelenleg 8,7%-os THM-től – teljes hiteldíj-mutató – indulnak a lakáshitelek költségei, vagyis 20 millió Ft hitelösszegre a legjobb esetben 172 134 forintot kell törleszteni két évtizeden keresztül. Az egyes banki ajánlatok között azonban jelentős a differencia: 20 millió forint hitelösszegnél például havi 30 ezer forintot meghaladó a különbség a legkedvezőbb és a legdrágább ajánlat között, ami teljes visszafizetésben csaknem 7,5 millió forint.
Egy frissen megjelent tervezet alapján megváltoztatnák a THM-plafon kiszámításának módját. Egy korábbi jogszabályváltozás már előírta, hogy a THM-plafon értékébe a fedezetre kötött vagyonbiztosítás díját is bele kell számolni. Az új tervezet azt is megmondaná, hogy ezt hogyan kell megvalósítania a bankoknak.
Újabb nagybankok emelték meg jelentősen jelzáloghiteleik kamatát, ezzel az elmúlt egy hónapban már valamennyi pénzintézet drágított a lakáskölcsönein. Végleg eltűntek a 9 százalék alatti THM-ek, és egyre több bank ajánlata kezdődik tízessel – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
Már 14 millió forint egy átlagos lakáskölcsön összege.
A kamatemelési ciklusának zárásaként 13 százalékra emelte az alapkamatot az MNB. Ez a banki hitelköltségekben még újabb drágulást hozhat. Egy átlagos lakáskölcsön havi törlesztőrészlete 5-10 ezer forinttal emelkedhet a Bank360.hu kalkulációi szerint.
Júliustól jelentősen emelkedik a teljes hiteldíj mutató (thm) maximuma, ami többek között a személyi kölcsönök és a hitelkártyák drágulásával is járhat. A törvényi maximum félévente a jegybanki alapkamatot követi, így a személyi kölcsönök thm plafonja már a 30 százalékot súrolja majd, a hitelkártyáké pedig hajszálnyira lesz a 45 százaléktól – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Kiszámolta az ingatlan.com, hogy mennyi pluszpénzre van szükség, ha egy család egy szobával nagyobb lakást szeretne úgy, hogy a mostani lakását eladja. Az adóvisszatérítés önmagában nem elég, de hitelt felvenni egyszerűbb lehet vele.
A személyi kölcsönöknél azonban még elérhetők az őszről beragadt, mára igen kedvezőnek számító kamatok.
