Hiába alacsony a munkanélküliség, annyira gyenge a termelékenység, és olyan képzetlen sok dolgozó, hogy így lehagy minket Közép-Európa nagy része – figyelmeztetett az MNB.
Az ipar, a feldolgozóipar és az infokommunikáció is gyenge eredményeket mutat, egyedül a pénzügyi szférában állunk jól, de az is csak a középmezőnyre elég. A megoldás mások mellett az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális szféra fejlesztése lenne, ehhez képest ezekkel a kormány pont nem foglalkozik. Helyettük jönnek az akkugyárak, de az ilyen húzások csak rövid távon lökik meg a GDP-t, azok tovagyűrűző hatása kicsi, mint az már korábban, a gumiabroncs-gyártás felfuttatása után bebizonyosodott.
A versenyképesség nem elsősorban a munkaerő olcsóságából, hanem jóval inkább a termelékenységéből fakad. A kormány viszont nem a termelékenységre, hanem a feldolgozóipari multikra önti a pénzt, amivel konzerválja a kedvezőtlen gazdasági szerkezetet, és a Nyugat-Európához képest alacsony bérszintet. Ehelyett az oktatásra kellene költeni – írja elemzésében a GKI.
Először számszerűsítették amerikai kutatók az éghajlatváltozás hatását a globális mezőgazdasági termelékenységre, és az eredmények meglehetősen lesújtóak. Hiába segít a technológia, ha mi magunk rombolunk.
A minimálbér emelése ugyanis összességében növelte a termelékenységet.
Szingapúr, a soknemzetiségű és sokvallású kis állam a legsikeresebb a negyedik ipari forradalom eredményeinek felhasználásában – állapítja meg a Világgazdasági Fórum jelentése.
Termékenységük csökkenése okozhatta a Neander-völgyi ember kihalását egy új elmélet szerint, amelyet francia egyetem kutatók állítottak fel egy populációs modell alapján.
Két éven belül akár négyszázezer forint is lehet az átlagfizetés a versenyszférában, de ha nem alakul át a gazdasági struktúra, akkor a béremelkedés versenyhátrányt is jelenthet a cégek számára.
Úgy, hogy közben a termelékenységük is nő.
Még szerencse, hogy a feldolgozóipart már nem tartják csupán összeszerelésnek a szakértők.
A Szingapúri Nemzeti Egyetem közgazdászai egy átfogó kutatásban arra a következtetésre jutottak, hogy a súlyos légszennyezésnek való kitettség nemcsak egészségtelen, hanem a dolgozók termelékenységét is csökkenti.
„Franciaország az értekezletek országa” – állítja a Le Figaro, több magas képzettségű közép,- és felsővezető megkérdezése után.
A versenyképtelen, elavult termelési struktúra miatt nem tudnak versenyezni a sokkal hatékonyabb lengyel és kínai termelőkkel, akik együtt a globális almalésűrítmény-piac 60%-át adják, és diktálják a világpiaci árakat- írja az Alapblog.
A jegybank egyik vezetője a 180 pontos csomagjukról beszélt az állami tévében.
Kiderült, ahol véletlenszerűen rúgják ki az embereket, sokkal jobban visszaesik a termelékenység.
Jóval erősebbek az itt működő cégek, a béreknél azonban lenne mit javítani – derül ki a KSH adataiból.
Évi 40 milliárd fontot veszít a brit gazdaság az éjszakai munka miatt. Ez a GDP 1,8%-a. A BBC utánajárt, hogy mindez miért történik a világ egyik legfejlettebb gazdaságában.
A kérdést a New York-i Bloomberg gazdasági hírügynökség fogalmazta meg ebben a formában: Megöli az olcsó munkaerőre épült kelet-európai modellt a béremelés? A válasz is megvan.
Hiába van annyi német cég Magyarországon, a bérek meg sem közelítik az ottaniakat.
A legtöbb munkahelyen 20. után nem történik érdemi tevékenység egy kutatás szerint, úgyhogy akár haza is küldhetnék a dolgozókat. Egy cégnél pedig bevásárló-napokat engedélyeznek a normál szabin felül, hogy ne munkaidőben böngésszék a webáruházak kínálatait.
