Több mint 10 százalékkal kevesebbet vásároltak a magyarok idén februárban, mint egy éve, a KSH a valaha mért második legrosszabb kiskereskedelmi adatot tette közzé 2023 februárra.
2023 első három hónapjában 35,7 százalékkal több új autót vásároltak a horvátoknál, mint egy évvel korábban.
Gyengén kezdte az iparunk 2023-at, január után februárban is visszaesést mért a KSH.
6,2 százalékos lett a tavalyi hiány, egy jókora gázvásárlás dobta meg.
Lassul az ipari infláció, van is honnan lassulnia.
Javultak a demográfiai folyamatok 2022 elejéhez képest: több gyerek született, és sokkal kevesebben haltak meg. Az esküvők száma eközben majdnem a tavalyi felére zuhant vissza.
Jó magyarázatot adott arra az EU statisztikai hivatala, miért olyan csábító Magyarország a külföldi befektetőknek: alig kell költeni a dolgozókra.
Most először számolta ki a KSH úgy a kereseti adatokat, hogy a legkisebb cégek dolgozóit nem hagyta ki. A teljes állásban dolgozó magyarok fele 294 ezer forint alatt keres, az infláció pedig úgy száguld, hogy a reálkereset 7,6 százalékkal visszaesett.
Nyolcezren vesztették el az állásukat februárban, az egy évvel korábbinál viszont még többen dolgoznak. Leépül a közmunkaprogram, sokan pedig most kezdenek az eddigi inaktivitás helyett állást keresni.
Vármegyének azt hívják, ahol sokkal kevesebbet keresnek, mint Budapesten – hangozhat az új definíció.
Az Eurostat előzetes adatai szerint a magyar egy főre jutó GDP a tagállamok sorában hátulról a nyolcadik, 2022-ben utolérte a portugált, ám elolvadt az előnye a románnal szemben.
A világ két legboldogtalanabb országa a tavalyi és idei jelentés szerint is Afganisztán és Libanon.
Ugyan minimálisan csökkent az infláció Magyarországon, még mindig toronymagasan a mienk az EU legnagyobb drágulása. Öt ábrán mutatjuk a részleteket az Eurostat adataiból.
Az autó- és az akkumulátorgyártás is nagyot ment januárban, ennek ellenére visszaesett az ipar teljesítménye.
December után januárban is visszaesést mértek az építőipar termelésében.
Sokkal több pénzért hozunk be Magyarországra külföldi árukat, mint amennyi bevétel a magyar termékek külföldi eladásából érkezik. Ez egymás után már a 19. hónap, amikor mínuszban volt a külkereskedelmünk.
Túljutottunk az inflációs csúcson, de túl sok köszönet így sincs a most közzétett februári adatokban: 25,7-ről csak 25,4 százalékosra lassult a drágulás. A szokásosnál enyhébb tél miatt energiára egy kicsit kevesebbet kellett költeni, mint egy hónapja, az élelmiszerek ára viszont a januárihoz képest is nőtt.
Jókora visszaeséssel indította az iparunk az évet.
Egyszerre mind a három nagy üzletcsoport – az élelmiszerboltok, a nem ételt áruló üzletek és a benzinkutak –, sőt, az online kereskedelem forgalma is csökkent idén januárban. A Covid-válság alatt is csak két hónap volt, amikor ennél nagyobb visszaesést mért a KSH a bolti forgalomban.
