A legsúlyosabb veszteségek után is születhet valami új: mélyebb önismeret, bölcsesség, együttérzés. Szerkesztett részlet Singer Magdolna gyásztanácsadó Veszteségek ajándéka című kötetéből.
A kognitív rugalmasság képessé tehet minket arra, hogy ne mindig a legrosszabbra gondoljunk. A jó hír, hogy ez a készség fejleszthető – mutat rá Gabriella Rosen Kellerman pszichiáter és Martin Seligman, a pozitív pszichológia atyja. Szerkesztett részlet az A jövő készségei című könyvből.
Jolinda Johnson egészségcoach a kiégést négy szakaszra osztja, rávilágítva az egyes szakaszokban várható fizikai tünetekre, és megmutatva azokat a viselkedésbeli változásokat, amelyek segítségével vélhetően megpróbálunk ezekkel megküzdeni. Részlet a Reziliencia című könyvből.
Az élőlények és az ökoszisztéma sokféle kapcsolódására hoz példákat, egyben vonja azokat következetes kritika alá ez a kiállítás. Megjelenik benne a többi közt a luxusipar, a hadiipar vagy az ipari állattartás.
Reziliencia alatt az ellenálló képességünket értjük, amikor kitartunk, nem törünk meg egy-egy kemény élethelyzetben sem. Bizonyos folyamatok aktív megerősítésével tudatosan tehetünk azért, hogy könnyebben vegyük az akadályokat. Részlet Kenyeres András mentáltréner-tanácsadó Figyelemkontroll című könyvéből.
A reziliencia – rugalmas ellenállási képesség – segítségével az egyén a nehézségek ellenére is fenntartja, illetve visszanyeri a lelki egészségét. Íme néhány tipp a fejlesztéséhez!
Ha egy ötletet sikeresen szeretnénk megvalósítani - legyen szó akár egy munkahelyi projektről, akár a magánéletről -, stratégává kell válnunk. Az egyéni fejlődés titka az, ha megpróbálunk minél tisztább képet alkotni az aktuális élethelyzetekről, időben hozunk döntéseket, majd megfigyeljük cselekedeteink következményeit - vallja Porkoláb Imre.
Ha biztonságban érezhetjük magunkat, miközben a hibákról beszélünk, nagyobb valószínűséggel ismerjük el, és kisebb valószínűséggel követjük el azokat. Mégis a tipikus munkahelyi kultúrák elkendőzik a kudarcokat – mutat rá Sheryl Sandberg, a Facebook operatív igazgatója.
Néhányan különösen jártasak a nyugtalanító eseményekkel való megküzdésben és kitartásban. Mi a reziliencia kialakításának titka, és hogyan tudjuk önmagunkban kifejleszteni?
Az újszerű technológiák összekapcsolásával számos robbanásszerű változásra számíthatunk a közeljövőben. Ebben a helyzetben célszerű a szervezeti tanulási folyamatok felgyorsítására, valamint a tanulási képesség fejlesztésére helyezni a hangsúlyt.
Hogyan lehet egyszerre erősíteni a gyerekek önbizalmát, és közben kihívásokkal is szembesíteni őket? A válasz egyszerű: hagyjuk őket sokat játszani, és figyeljünk a játék közbeni kezdeményezéseikre – vallja Iben Dissing Sandahl. Hasznos gondolatok a dán gyerekpszichológus könyvéből.
Januárban ismét kitárja kapuit a CES, a világ legjelentősebb technológiai szakkiállítása, mely új elemként olyan technológiáknak is teret ad, melyek az emberiség aktuális, húsbavágó problémáira keresik a megoldást – így többek között a környezetszennyezésre, a kiberveszélyre, az egészségügyi problémákra, az energiaellátásra, az aszályra vagy más természeti katasztrófákra.
Egy átlagos munkanapon több mint két óránk telik „üresjáratként” – 60 percenként ugyanis nagyjából hétszer szakítjuk meg azt, amin éppen dolgozunk, különböző külső tényezők miatt. A folyamatos figyelemelterelődés és az esetleges, szervezeten belüli átrendeződések állandó stresszforrást jelentenek, amelyek kihatással vannak magánéletünkre is: ingerültek vagyunk, rosszul alszunk, vagy éppen nincsen étvágyunk. A jó hír az, hogy néhány egyszerű gyakorlattal megkönnyíthetjük mindennapjainkat. Az alábbi összeállításban dr. Sharon Melnick stresszkutató módszerei közül mutatunk be hatot.
