#pszichológia

Miért lehet valaki homofób, aki maga is meleg? – merő rettegés a kettős életet élők élete

Az elmúlt időben több kettős életet élő közszereplő – pap, konzervatív politikus – is lelepleződött. Van, aki ezen idővel túlteszi magát, mint a politikai közössége által rehabilitált Szájer József. Mások, mint például Pajor András atya, a tagadásba menekülnek. A család, az ismerősök előtti megszégyenüléstől azonban nem csak az ismert emberek retteghetnek. A kettős életet élőknek sokszor a lelepleződés hozza el a megkönnyebbülést.



Mi vár ránk a komfortzónán túl?

Az ismeretlen helyzetek kockázatérzetet, szorongást válthatnak ki belőlünk, így sokak számára kényelmesebb a megszokott, biztonságos keretek között maradni. Számos előnyt kínálhat azonban, ha nyitottak vagyunk az újdonságokra: az új készségek elsajátítása például javíthatja az életminőségünket, növelheti az önbizalmunkat, és lehetőségeket teremthet a személyes vagy szakmai fejlődésre. De hogyan tudjuk kialakítani magunkban a rugalmasság és kíváncsiság képességét? Milyen előnyei vannak, ha képesek vagyunk hamar alkalmazkodni és megtanulni új dolgokat? Többek között ezekről is beszélgettünk Dr. Belső Nóra pszichiáterrel.



zCast: A willendorfi vágy – miért tömjük magunkat a rosszullétig karácsonykor?

A bennünk élő Homo erectus hajt bele minket abba, hogy szükségleteinken felül együnk és vegyünk, mondja Forgács Attila pszichológus, akivel a fogyasztói társadalom és a túlfogyasztás pszichológiai hátterét keresve jutunk el oda, ahol a fenntarthatóság és a pszichológia összeér. Nem véletlenül most hoztuk ezt a témát, hiszen az évnek ebben a szakaszában a szokásoshoz képest is többet fogyasztunk a kelleténél. Merüljetek velünk a karácsonyi vásárok szubkortikális mélyére!


Ábel Anita: Kutya kötelességünk

Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta Családi kirakós című könyvében olyan emberekkel beszélgetett, akik mozaikcsaládban nőttek fel, illetve akik megalkották a saját patchwork családjukat. Ebben a cikkben Ábel Anita színésznő vallomásának rövidített változatát olvashatják el.




Egy férfi akkor sem sírhat, ha fáj, pedig a könny nemcsak nyugtat, hanem fájdalmat is csillapít

Érzelmi okokból csak az ember tud sírni, de hogy mikor élünk szervezetünk e gyógyhatású leleményével, azt nagyban befolyásolja a társadalom, amelyben élünk. Amely ma már elnézőbb ugyan a férfikönnyekkel szemben, de nem igazán tud mit kezdeni vele. Milyen jótékony hatásai vannak a könnyeknek? Sokat vagy keveset sírnak nemzetközi összehasonlításban a magyarok? És vajon azok sírnak-e, akiknek minden okuk megvan rá?





Reakció a HVG-n megjelent „Eszter attól fél, hogy megöli a fia” című cikkre

Október 28-án megjelent a hvg.hu-n egy cikk, melyben három olyan család helyzetét jártuk körbe, akik súlyosan autista, értelmi fogyatékos fiúkat nevelnek. A fiúk agresszívak és bántják a szüleiket. Cikkünk megjelenése után jelentkezett nálunk két olyan szakember, Solt Anna gyógypedagógus és Madarassy-Szűcs Anna gyermekpszichiáter szakorvos, akik érintettek a cikkben szereplő egyik fiú és családja történetében. Levelükben a cikkben megszólaló Stefanik Krisztina, az MTA–ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport vezetőjének egyes állításaira reagálnak. A levelet változtatás nélkül közöljük.




Egyre több magyar fiatal képzel be magának mentális betegséget, csak mert látott valami videót a TikTokon

TikTok-videók hatására a magyar fiatalok közel fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel – állapította meg az NMHH középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása. A tanulmány szerint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat.


Amikor végre megérted, miért küzdesz gyerekkorod óta – szinte mindent megváltoztat a felnőttkori ADHD-diagnózis

Több oka van annak, hogy miért marad valaki sokáig diagnosztizálatlanul, pedig óriási megkönnyebbülést jelent, ha a kirakós darabjai a helyükre kerülnek egy ADHD-val élő ember fejében. Világszerte problémát okoz a megfelelő tudással rendelkező szakemberek hiánya, és ha a várólisták nagyon hosszúak is, azért történnek előrelépések az ADHD diagnosztizálásában és kezelésében is. Mikor érdemes orvoshoz fordulni, és mit ad a magyar ellátórendszer az ADHD-s felnőtteknek?


Miben hibázik a legtöbb felvételiztető?

A személyes készségek első látásra nem mindig ötlenek szembe. Ha egyetlen pillantást sem vetünk a felszín mögé, lemaradhatunk az alatta rejlő potenciálról – hívja fel a figyelmet Rejtett potenciál című könyvében Adam Grant bestsellerszerző. Részlet.



„Aki a munkaidő végén hazamegy, az számít deviánsnak”

Gyakori menekülési út a csendes felmondás, ha egy munkahelyen nem megfelelő a kommunikáció, nem világosak az elvárások, és a munkavállalót már amúgy is kevés dolog motiválhatja. A csendes felmondás a kiégéshez vezető út egyik állomása lehet, amikor a dolgozó már csak a minimumelvárásokat teljesíti. De hogyan lehet elejét venni ennek a néma lázadásnak? Szakértőkkel jártunk utána.