Közvetlenül befolyásolja az életminőséget, a munkaképességet, a párkapcsolatot és akár a nemzőképességet is. A krónikus forma ráadásul makacs: a tünetek enyhülhetnek, majd visszatérhetnek, emiatt az érintettek gyakran érzik úgy, hogy egy véget nem érő harc részesei. Mutatjuk, mit kell tudni a bakteriális prosztatagyulladásról, és azt is, mi lehet a megoldás.
Amennyire alapvető és hétköznapi, annyira rejtélyes és izgalmas jelenség az alvás. Ezen biológiai alapszükségletünk évezredek óta foglalkoztatja az embereket, és néhány kérdésre még a mai napig nem talált magyarázatot a tudomány. Cikkünkben annak járunk utána, mi is történik pontosan a testünkben, miközben alszunk.
Mi számít aranyérnek? Ha már egyetlenegyszer is érzékelünk tünetet, vagy ha többször is előfordul? Az aranyér melyik fázisában érdemes az öngyógyítást elkezdeni, és mikor kell orvoshoz fordulni? Íme aranyér-kisokosunk.
Nagy visszhangot váltott ki, amikor a 2016-os riói olimpián egy kínai úszónő arról beszélt, hogy a menstruációja miatt gyengébb volt aznap. Igaz, ma már több szó esik a nők teljesítménye és a menstruációs ciklus közötti összefüggésekről, hiszen a nők többsége szenved a havivérzés alatti vagy az azt megelőző PMS okozta fájdalmaktól, ugyanakkor a menstruációs szabadság kérdéséről még mindig megoszlanak a vélemények.
A ferritin a vashiány és a vérszegénység egyik legfontosabb biomarkere, amely már akkor segíthet a vashiányos állapotok korai felismerésében, amikor a klinikai tünetek még nem jelentkeztek. A ferritin szintjének ellenőrzése kulcsfontosságú a súlyosabb vashiányos állapotok megelőzésében, különösen terhes nők és sportolók esetében, ahol nincs idő a hosszadalmas kezelésre.
A vashiány a világon a leggyakoribb hiányállapot, ami sok embert érint. Leggyakrabban nőknél és gyermekeknél alakul ki, de a nagyobb fizikai terhelésnek kitett sportolók is veszélyeztetettek. Nézzük, mi áll a vashiány hátterében, mit okoz, hogyan diagnosztizálható és kezelhető.
A világon elegendő élelmiszert termelnek ahhoz, hogy mindenki jóllakjon, mégis 815 millió ember éhezik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2018-as adatai szerint. Ezért nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban, de ez – például a vashiány – nemcsak a kórosan soványakat, hanem a túlsúlyosokat is érintheti.
A vas a szervezetünk egyik alapköve, ami döntő szerepet játszik az egészségünk fenntartásában: támogatja az anyagcserét, a növekedést és a normális sejtműködést. De vajon mindenkinek ugyanannyi vasra van szüksége? Távolról sem! Lássuk, milyen tényezőktől függ, mennyit kell bevinnünk belőle.
Potenciazavarok, romló szexuális teljesítmény, meddőség: a férfiak számára legrémisztőbb gondok mögött sokszor egyetlen betegség, a prosztatagyulladás áll. A prosztatitisz nem ritka probléma, ez a férfiak egyik leggyakoribb betegsége, noha gyógyításához csak kevés esetben kérnek orvosi segítséget. Pedig ha már nagy a baj és a tünetek hónapok óta fennállnak, a terápia hosszú és nehézkes lehet. Ezért érdemes már az első panaszok jelentkezésekor szakorvos segítségét kérni.
A vas hiánya az egyik leggyakoribb nyomelemhiány, nagyjából minden harmadik embert érint világszerte. Komoly hatással van az egészségre: csökkenti az energiaszintet, rontja a kognitív funkciókat és gyengíti az immunrendszert. Ha kiderül, hogy vashiányosak vagyunk, a hatásos vaspótlás mellett a vashiány okait is meg kell találni. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy miért fontos ez.
Az aranyér hiába számít népbetegségnek, mivel kellemetlen és kényelmetlen helyen van, az indokoltnál sokkal kevesebbet beszélünk róla. A várandósság vagy a szülés miatt kialakult aranyérre ez fokozottan igaz. Cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az ebben az időszakban kialakult betegségről.
Az idő előrehaladtával – vagy akár a különböző életszakaszokhoz kapcsolódóan – nem könnyű a testi változásainkat elfogadni. A menopauza időszakában különösen fontos, hogy tudjuk, milyen szervi változásokra, akár egészségi problémákra számíthatunk. Ugyanis, ha ezekkel tisztában vagyunk, máris sokat tehetünk a megelőzésükért és a kezelésükért. Ebben a cikkben a változókori ösztrogéncsökkenés tüneteit és kezelési lehetőségeit gyűjtöttük össze.
A kisgyermekeket, tinédzsereket, fiatal felnőtteket, várandós nőket, középkorúakat és az időseket egyaránt érinthetik az aranyér tünetei. A háttérben meghúzódó okok azonban különbözőek lehetnek.
A depressziós hangulatot, sőt, még akár a depressziót mint betegséget is le lehet győzni, ha tudatosan vesszük fel velük a kesztyűt. Elég, ha a két legfontosabb szegmensre, a táplálkozásra és a mozgásra fókuszálunk, és máris kifelé tarthatunk a mély gödörből.
A vas alapvető szerepet játszik az emberi szervezet működésében, különösen az oxigén szállításában és a sejtek energiatermelésében. Vas nélkül alig marad energiánk, súlyos esetben nehezebben lélegzünk – ezekből is látszik, hogy a megfelelő vasbevitel kulcsfontosságú az egészségünk megőrzéséhez. Ebben a cikkben összegyűjtöttük az ajánlott napi beviteli értékeket, valamint a vaspótlás szükségességét és hatékonyságát a különböző életszakaszokban és egészségi állapotokban.
A szégyenérzet miatt sokan későn vagy egyáltalán nem keresnek megoldást a vizelési zavarok megjelenése után. Pedig csökkenhet az életminőségünk, vagy éppen a párkapcsolatunk romolhat meg emiatt. Nem szabad, hogy a betegség okozta szorongás hétköznapjaink részévé váljon, ezért az alábbiakban összeszedtük, mit tehetünk azért, hogy ne maradjunk magunkra ezzel a problémával.
A nőkre hárulnak leginkább az egész család egészségmegőrzésével kapcsolatos teendők, amely nem kicsi teher a munka mellett. A házastársak/élettársak sokat tehetnek a partnerük egészségének karbantartásáért, például a prosztataproblémái felismeréséért és kezeléséért. Ez persze nem mentesíti a férfiakat sem: felelősek vagyunk a saját egészségünkért is, ezzel példát mutatva gyerekeinknek!
A „nocturia” egy latin elnevezés, amely a gyakori éjszakai vizelésre utal. Alapesetben egy egészséges ember képes 6-8 órát átaludni anélkül, hogy ki kelljen menni a mosdóba. Természetesen előfordulhat, hogy kicsit többet iszunk elalvás előtt, vagy esetleg valamilyen vízhajtó hatású ételt, italt fogyasztottunk, így az éjszaka közepén kell felkelünk könnyíteni magunkon. A probléma akkor kezdődik, ha a vizelési inger kettőnél többször és rendszeresen jelentkezik anélkül, hogy ezt valami indokolná.
Évtizedekkel ezelőtt a társadalom leírta őket, és elfelejtkezett az ötvenhez közelítő nőkről. A menopauzáról – bár nagyon sokakat érintett – alig esett szégyen nélkül szó. Manapság már egyre több szakember és kutatás foglalkozik a témával: mégis mit lehet tenni, hogy megélhessük a nőiességünket változókorban is?
Nem biztos, hogy elsőre mindenki jó választ ad a találós kérdésre, pedig alapvető, hogy minden férfinak érdemes tisztában lennie a prosztata működésével. Ellenkező esetben olyan lenne, mintha a nők alig ismernék saját ciklusuk rejtelmeit.
