Míg bő egy éven át az ígért dátumok halogatását választotta a kormány és a Fidesz stratégiának a svéd NATO-csatlakozás megszavazásánál, az utóbbi hetekben az ellenkezőjét: már nem is ígérik. És ehhez tartják is magukat, mivel az Országgyűlés jövő heti kétnapos ülésén sincs napirenden a téma.
A miniszterelnök felszólalása nyitotta az Országgyűlés őszi ülésszakát: Orbán Viktor szokás szerint értékelt és feladatokat szabott. Kiderült, hogy lesz novemberben nyugdíjkiegészítés és az is, hogy megszorítások viszont nem lesznek. Az akkugyárak kérdése különösen sokszor vetődött fel az ülésen, kövesse vissza tudósításunkkal a részleteket.
Kétnapos üléssel kezdődik a jövő héten az Országgyűlés őszi ülésszaka, de egyelőre nincs napirenden a svéd NATO-csatlakozás. Az államfő által visszadobott Lázár-féle építési törvényt viszont módosítják.
Külön érdekes, hogy a magyar-ukrán baráti csoportot egy Ukrajnából kitiltott politikus vezeti.
„Miért zavarja Önt egy kápolna?" - kérdezte válaszában az államtitkár.
A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.
Az ellenzék kezdeményezte a nyári szünet ellenére az ülést, de könnyen lehet, hogy csak ők lesznek bent egyedül, a Fidesz-KDNP pedig bojkottál: 2010 óta 16 alkalomból 16-szor így tettek.
Több minisztérium is kapott megkeresést a DK politikusaitól, végül viszont mindannyiuk nevében válaszolt Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Előbb nem is tudnak: az Országgyűlés csak ősszel ül össze.
Hat ellenzéki párt képviselői nevében benyújtotta kezdeményezését a Momentum a rendkívüli parlamenti ülésre, amelyen Svédország NATO-csatlakozásáról szavaznának, és még másik öt témát is napirendre vennének. Ülés biztosan lesz, de várhatóan sikertelen, mivel a kormánypártok ősszel tervezik csak a ratifikálást, így bojkottálhatják az ellenzék által összehívott ülést – 2010 óta ez lenne a tizenhetedik ilyen alkalom.
A politikus 1990-től 1998-ig volt az Országgyűlés tagja, képviselőségének utolsó évében függetlenként dolgozott.
A törökök is csak ősszel fognak szavazni a svédek csatlakozásáról, a Momentum azonban már összehívott egy rendkívüli ülést.
Szijjártó Péter azután szólalt meg, hogy a katonai szövetség vezetője hétfőn közölte, Törökország is támogatja a svéd csatlakozást.
A parlament május elején erősítette meg az Országos Bírói Tanács jogköreit.
A kormányzat által "védelminek" nevezett jövő évi büdzsé az ígéretek szerint megvédi a magyar családokat. Ez majd elválik, de ami biztos, hogy a 2024-es költségvetés tényleg soha nem látott összegeket fordít klasszikus védelmi célokra, főleg hadászati kiadásokra.
"A törvény számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely mind a pedagógusok, mind a tanulók, mind pedig a szülők számára hátrányos, nem beszélve arról, hogy a törvény címével ellentétben semmiféle életpályát, előmenetelt nem foglal magában" – írják.
Mindez a rendészeti bizottság csütörtöki ülésén derült ki, amelyen az országos rendőrfőkapitány a januári tragédia eddig levont szakmai tanulságairól számolt be. A bizottsági ülésen a fideszes Kósa Lajos és a Mi Hazánk is megpendítette a fegyverviselési jog kiterjesztését, de a főkapitány szerint nem ez a jövő útja.
A videón is látható jelenetet a képviselő úgy kommentálta, hogy „a miniszterelnök percekig csak zavartan, félkegyelmű módjára röhögcsélni tudott”.
Szerinte ez a törvény "tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta".
