A közlekedési törvény csak a teherautók behajtásának engedélyhez kötését teszi lehetővé, a díjszedést nem – mondta ki a Kúria. A kormányhivatalnak 12 évvel a herceghalmi szabály meghozatala után jutott eszébe, hogy ez talán nem szabályos.
A főpolgármester az agglomeráció fejlesztéséről tartott budapesti konferencián beszélt erről.
Sorra veszi át a plakátcég a vidéki buszmegállókat a hirdetési felülettel együtt, cserébe felújítják a várókat. A plakátkebelezés nem új trend, néhány fővárosi kerület után most a vidéken a sor.
A Népszava több városnál is érdeklődött a kieső bevételekről. Miskolcról például azt a választ kapták, hogy a számításaik szerint 3,2 milliárd forinttal csökkennek a forrásaik az elvonások miatt.
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva tavaly megváltoztatta a több évtizedes gyakorlatot, és ezzel jókora galibát okozott.
Sem a kormány, sem a hatóság nem avatkozott bele a távhőszolgáltatók és a gázkereskedők közötti csendes, de ádáz kötélhúzásba, pedig egyesek szerint a magáncégek eljárásának jogszerűsége megkérdőjelezhető. Győrben végül a gázkereskedő farolt ki, más önkormányzatok megadták magukat a „zsarolásnak”.
A kistelepülések vezetői járnak a legjobban, de még a főpolgármester fizetését is megemelnék a fideszesek, csak éppen a polgármesteri illetményemelések fedezetét a nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk.
Még jövőre is 5 százalék körüli lehet az infláció; januártól nem lehet csomagküldéssel eladni vény nélkül nem kapható gyógyszert; súlyos pénzhiány miatt aggódnak az önkormányzatok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Jövőre már lehetnek olyan települések, amelyeknek a gazdálkodása átcsúszik a negatív tartományba.
A rendelet lényegében meghosszabbítja az eredeti döntést, és közben tovább szűkíti a települések pénzügyi mozgásterét.
Eddig olcsóbb volt a piacról áramot venni, így nem volt rá szükség, de most megfordult a helyzet. Várhatóan tömegesen menekülnek be az önkormányzatok a rezsicsökkentett áramár lehetőségét biztosító egyetemes szolgáltatási körbe. Kérdés, hogy sikerülhet-e tartani a rezsicsökkentett árat.
Beleírnák a sporttörvénybe, hogy állami sporttelepet másnak ingyen átadni csak sportcélra lehet, és kivennék belőle, hogy az önkormányzatok kaphatják meg ingyen ezeket.
Egy százalékpontot engedne a kormány a 11 százalékos kisvállalkozási adóból, hogy a bruttó minimálbér havi 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedjen. Továbbra is az asztalon van a 4 százalékpontos járulékcsökkentés, illetve az önkormányzatok legfontosabb önálló bevétele, az iparűzési adó megnyirbálásának fenntartása.
Továbbra is csak az iparűzési adó felét fizettetné meg a vállalkozásokkal Parragh László, ami a kormánynak is kapóra jönne, kénytelen ugyanis az elvárt béremelésért cserébe könnyíteni a cégek terhein.
A 9 tagú frakció felmorzsolódott, így már a kormánypárti képviselőcsoport lesz többségben.
Jelenleg ugyanis nem vonatkozik senkire, ezért nem lehet tudni, hogy valójában ki ellen irányul.
Van, aki működési zavaroktól tart, más csak vállat von a helyi iparűzési adó megfelezésének esetleges meghosszabbítása esetén, amelyről pénteken beszélt Parragh László kamarai elnök. A magát egyre több területen kompetensnek érző elnök az adónem teljes átalakítására vonatkozó felvetésével kapcsolatban már ellenzéki és kormánypárti városvezetők is egyetértenek, mert a probléma valós, de szerintük az arra adott javaslat pontatlan, és az önkormányzati feladatok és finanszírozás ismeretének hiányáról tanúskodik.
Az MKIK-elnök szerint igazságtalan a rendszer, a helyi iparűzési adó megfelezése pedig „pozitív tapasztalatokat” hozott.
Az önkormányzat szerint elengedte az áfát a tó melletti területek vevőinek az előző polgármester, pedig nem kellett volna.
A fideszes vezetésű települések is megérezték a tavalyi megszorításokat, de az ellenzéki városok még jobban.
